1 április 2014, 12:24

Orosz - ukrán megállapodásokat mondott fel az Állami Duma

Orosz - ukrán megállapodásokat mondott fel az Állami Duma

Az Állami Duma felmondott négy orosz - ukrán szerződést, amelyek az orosz Fekete-tengeri Hadiflotta Krím-félszigeti állomásoztatásával kapcsolatosak.

A törvényt, amelyet Vlagyimir Putyin elnök kezdeményezett, március 31-én fogadta el a parlament alsóháza.

A törvénytervezetre valamennyi képviselő igennel szavazott. Gyakorlatilag ez a dokumentum jogilag rögzíti azt, ami egyértelmű az utóbbi események tükrében. Miután a Krím csatlakozott Oroszországhoz, nincs szükség arra, hogy Moszkva fizessen a Fekete-tengeri Orosz Flottával kapcsolatos bérleti szerződés értelmében. Ez a szerződés 2042-ig szólt. A szerződés felmondása azt is jelenti, hogy Oroszországnak nincs oka arra, hogy Kijevnek engedményeket adjon a gázszállításokra. A jelenlegi ukrajnai vezetés reagálása mutatja, hogy Oroszország döntése nem tetszik, de semmit nem tehetnek ellene.

Az Állami Dumába március 28-án nyújtották be a megállapodások felmondásáról szóló törvénytervezetet, amelyet mind a négy parlamenti frakció támogatott. Jevgenyij Fjodorov, a Duma költségvetési és adóbizottságának tagja így értékelte a döntést:

Az orosz fegyveres erők oroszországi elhelyezésére nekünk nincs szükség megállapodásokra más államokkal. Már pedig most a Krím és Szevasztopol orosz terület. Ugyanúgy helyezkednek itt el a katonai egységek, vagy adott esetben a haditengerészeti bázisok, és ugyanúgy funkcionálnak, mint mondjuk a megfelelő objektumok Leningrád megyében vagy az ország távol-keleti részén.

A felmondás érinti az egykori Fekete-tengeri Flotta felosztásáról, a megosztással kapcsolatos egymás közötti elszámolásról, az orosz flotta státusáról és állomásoztatásáról szóló egyezményeket, amelyek 1997 és 2010 között születtek. A szerződések felmondása megfelel nemzetközi szerződések jogával kapcsolatos, 1969-es bécsi konvenciónak.

Vlagyimir Szlatyinov politológus szerin Oroszország határain túl az Állami Duma döntését nyilván nem fogadják el feltétel nélkül, de Moszkva kész saját érdekeinek megfelelően eljárni, összefüggésben a nemzetközi normákkal.

A Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozott, így nincs alap arra, hogy érvényben maradjanak ezek a megállapodások. Moszkvának tehát nincs kötelezettsége arra, hogy bérelje az adott területeket és fizessen ezért. Ebben az értelemben az orosz logika teljesen természetes. Az már más kérdés, hogy ezt nem fogadja el Ukrajna, sem pedig a világközösségnek az a része, amely nem tartja legitimnek a Krím csatlakozását Oroszországhoz. De ez már az ő dolguk, miután Oroszország szilárdan és következetesen véghez viszi ezt a dolgot.

  •  
    és megosztani