1 április 2014, 23:06

Alija Izetbegović TV-erődje

Alija Izetbegović TV-erődje

A szarajevói vezetés nem dicsekedhetett a média szabadságával. A televíziót és nagyobb lapokat Szarajevóban személyesen az idős elnök Alija Izetbegović és segítőtársai felügyelték, akik a politikai propagandát az iszlám ideológiáján építették.

Az elnök tudatában volt, hogy csak így lehet hatalmon maradni és befolyásolni a lakosságot. Valószínűleg egyetlen egy országban a világon a médiának nem volt ilyen hatása a laikus lakókra, mint a volt Jugoszlávia területén. Nyilvánvalóan erre a kommunista nevelés is hatással volt, hiszen az emberek megszokták, hogy a híreket az újságokból és a rádióból kapják. Van még egy probléma, ami csak a Balkánra jellemző. Itt soha nem szerették az újságírókat. A sajtószabadság feltételezi a véleménynyilvánítás szabadságát is. És talán éppen ez volt a legnagyobb probléma. A Daytoni Terv szerint a Bosnyák Szövetségnek muzulmánok és horvátok képviselőiből kellett volna állnia. Elvben egyforma képviseletet kellett volna kapniuk a fő ideológiai központban – a televízióban is. A gyakorlatban azonban úgy alakult, hogy a műsorvezetők, a szerkesztők és az operatőrök többsége muszlimok voltak. Műsorszolgáltatási politika úgy épült, hogy minden műsor azoknak készült, akik az iszlámot gyakorolják, a katolikusoknak csak morzsák maradtak.

A Demokratikus Akciópárt, amelyet Izetbegović vezetett, nem békítette össze az embereket, hanem éppen ellenkezőleg viszályt szított a nemzetek között. Minden helyi eseményt csak egy szempontból tálalták: abból, ami megfelelt Izetbegovićnek és barátainak. A toleranciáról itt mindig is sokat beszéltek, de valójában a disszidenseket nem tűrték.

A nemzetközi közösség, amely normális életet próbált megteremteni az országban, azt akarta, hogy Bosznia egységes állammá alakuljon. A TV-nek különböző nézőpontokat kellett volna képviselnie, mindenkinek lehetőséget kellett volna adnia, hogy kifejthesse véleményét. De ezt elképzelni sem lehetett a szarajevói televízióban, amely Izetbegović és társai felügyelete alatt állt. Sőt, kiderült, a szarajevói vezetéssel még a humolapokban sem szabad viccelni. Amikor a Polikita c. lapban megjelent Alija Izetbegovićről szóló cikksorozat és fotómontázsok, az összes példányt lefoglaltak, a főszerkesztőt pedig bevitték a rendőrségre.

Bosznia Független Újságírók Szövetsége természetesen elítélte a rendőri intézkedést. Nem csak a lapot és a főszerkesztőt büntették meg, hanem utcai terjesztőket is, akik közül sokat megvertek. Lehetséges, hogy a botrányt próbálták volna elhallgatni. De az Oslobodenje hivatalos lap, amely mindig részt vett a közvélemény-alakításban, követelte, hogy törvényes úton és nem erőszakkal tisztázzák a helyzetet. A rendőrség, aki magára vette a bíró és a büntetésvégrehajtó szerepét, ezzel természetesen nem értett egyet. Az EBESZ, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek képviselői nem maradtak közömbösen. Magyarázatot kérték Izetbegovićtől, miért folgaglták le a Polikita számát. Ha az ország úgy döntött, hogy demokratikus úton fejlődik (és szavakban éppen ezt hírdette Bosznia), a médiának jogot kell kapnia saját véleménye kifejezésére. De mint kiderült, Szarajevóban nem volt szabad kritizálni a kormányt.

(Folytatjuk)

  •  
    és megosztani