29 március 2014, 15:40

Ki hozza el a békét a Közel-Keletre?

Ki hozza el a békét a Közel-Keletre?

Az, hogy a Közel-Kelet végleg beleesett a vallások közötti és etnikai konfliktusokba – félrevezető és veszélyes provokáció.

Csupán már hosszú évek óta ahelyett, hogy harcolnának a nyilvánvaló okokkal – kétségbeesés és szegénység – a kormányok a végeláthatatlan és perspektíva nélküli háborút helyezik előtérbe azok következményeivel – a felkelőkkel és a terrorral.

A diktátori rendszerek nyugati erők segítségével történő megdöntése sem vezetett eredményre, a nép nem él jobban. A régióban lévő egyes országok példáján pedig egyértelművé vált, hogy a nyugati szövetségesek számára az első helyen a saját érdekeik állnak.

Az Arab Liga legutóbbi csúcstalálkozója megmutatta: az USA önző politikája ebben a régióban még a legszorosabb szövetségeseket is zavarja. Az OPEC-nek nem tetszik, hogy az iraki olajat kontrolállva csökkenti az árat a „fekete aranyra”. Katar nem elégedett azzal kapcsolatban, hogy fejleszteve a palagáz projektjét, Washington ki akarja szorítani az országot az európai piacról. Ennek egyik eredménye – egy régen várt bejelentés arról, hogy a szíriai konfliktusnak csak politikai megoldása létezik.

Washington nagyon sajátosan törekszik arra, hogy megoldja az iráni nukleáris kérdést, cserébe azok felszámolásáért Teheránnal szemben megszüntetik a szankciókat. Még novemberben John Kerry amerikai külügyminiszter mondta a kongresszusnak: „El kell hinniük, amikor azt mondom, hogy az ilyen szankciók enyhítése korlátozott és bármelyik pillanatban visszavonható”. Egyelőre nem vontak vissza semmit, de párhuzamsan nehéz tárgyalásokat követően az USA már kétszer bejelentette, hogy újabb szankciókat vezet be.

Arról, hogy a régió országai teljes mértékben meg tudnak egyezni és hatékonyan tudnak együttműködni, valamiért nem kényelmes beszélni. Az okok érthetőek. Így Irán, Pakisztán és India már régen megbocsátották volna a barátság gázvezetéket, ha nincsenek az Irán elleni szankciók. Indiai pénzügyi segítséggel már működik a Csabahar kikötő Irán keleti részén, amely Afganisztánnak új lehetőségeket ad a külkereskedelemre és a szállítmányozásra.

Gyenger hadsereg és különböző érdekek? Az Arab Emírségek hadserege két év alatt hatalmas területről távolította el az aknákat Afganisztánban és veszteség nélkül biztosították a biztonságot az ország legproblémásabb területén. Akkor az egyik arab tiszt így nyilatkozott az újságíróknak: Tudják, mi közeli arab szomszédok voltunk, amíg elkezdődtek ezek a bajok, és szomszédok maradunk azután is, hogy kivonulnak a nyugati koalíció katonái. Lehetséges, hogy nem tudunk megoldást kínálni az afgánoknak a problémáikra, de mint hitbeli testvéreik tarthatjuk a fáklyát, hogy ők maguk találják meg az igaz utat”.

  •  
    és megosztani