28 március 2014, 16:30

Kuba és Ukrajna között

Kuba és Ukrajna között

Látva, hogy Európa és az Egyesült Államok milyen készségesen üdvözli azt, ahogyan a forradalmi tömegek Ukrajnában megdöntötték a törvényesen megválasztott hatalmat, felmerül a kérdés: miért nem kelnek fel más népek, akiket a Nyugat által olyannyira nem kedvelt politikusok elnyomnak? Mondjuk a kubaiak?

A szocialista tábor szétesett, a kubai hatóságok elszigetelődtek a nemzetközi porondon, az Egyesült Államok nagy összegekkel támogatja a kubai ellenzéket. Ennek dacára Kubában nincs szó forradalomról.

Persze, a Castro elleni forradalom hiányát a szabadság amerikai szócsövei és lengyel követőik a totalitárius rendszer terrorjának számlájára írják. De a kubaiak esetében, akiket senki sem vádolhat gyávasággal, ez szinte sértés lehet. Ráadásul a Castro-testvérek ellenzékének üldözése is igen mérsékelt. Kubában egyetlen bűntény esetében van zord büntetés: amennyiben valaki az Egyesült Államoktól pénzt kap államellenes tevékenységre. Ezért húsz év börtön jár. Ez érthető, miután az Egyesült Államok ellenséges ország, amely az eddigi leghosszabb, 1960 óta tartó embargóval lerombolta Kuba gazdaságát.

A kubai ellenzék viszonylatában a megtorlást nem lehet terrornak nevezni, a nem demokratikus hatalom gyenge és nemzetközileg elszigetelt, az emberek nyomorban élnek, akkor felmerül a kérdés: miért nem mennek az utcákra, miért nem követelik a kapitalizmust? Lehet, hogy nem akarják a kapitalizmust?

Ukrajna és Kuba között párhuzam is vonható: Kuba területén, akárcsak Ukrajnában az utóbbi húsz év alatt, vannak másik államnak katonai bázisai. De van egy lényeges eltérés.

A guantánamói katonai támaszpont 129 négyzetkilométernyi terület Kubában. Ezt a területet a múlt évszázad elején, 1903-ban vette „bérbe” az Egyesült Államok kétezer dollárért. 1934-ben 4085 dollárra emelték a bérleti díjat. Az 1959-es kubai forradalmat követően Kuba lemondott a bérleti díjról és követelte, hogy az Egyesült Államok hagyja el a szigetet. 2002-től George W.Bush,az Egyesült Államok elnöke döntése alapján Guantánamóban fogolytábor működik, ahol az amerikai különleges szolgálatok a nemzetközi jogokat sértve fogva tartják, kivallatják és kínozzák a különböző országokból elrabolt embereket.

Oroszország a Fekete-tengeri Flottája elhelyezéséért évente 98 millió dollárt fizetett Ukrajnának. Most, amikor a Krím csatlakozott Oroszországhoz, ezt a bérleti díjat Moszkva már nem fogja fizetni. Ez még egy kiesés a Krím elvesztése, a gázkedvezmény törlése, az export összeomlása mellett. És ezt az Európai Unió nem fogja kárpótolni. Nem túl biztató jelzés azoknak az országoknak a számára, akik választani akarnak Nyugat és Kelet között.

Nagyvilág, Ukrajna, Kuba, Guantanámó, Politika
  •  
    és megosztani