23 március 2014, 16:37

Európa: hol van a határ?

Európa: hol van a határ?

A nehéz időkben Európa politikai térképén valódi határok rajzolódnak ki, amelyek az itt élő embereket választják el egymástól. Ezeket pedig egyelőre sem az idő, sem az emberek nem tudták eddig megváltoztatni.

Semmilyen Oroszország ellenes szankció sem fogja rábírni a krími orosz lakosságot arra, hogy a kijevi hatalmat támogassák. Ugyanígy Moszkva egyetlen lépése sem változtatja meg Nyugat-Ukrajna hadtörténelmi klubjainak a hozzáállását a keleti szomszédhoz. Ez nem meglepő. A háborúk és megállapodások értelmében született országhatárok sohase voltak természetesek, véglegesek vagy mindenki számára megfelelőek. A történelem során a népek egyesültek és megosztottá váltak, harcoltak, erőszakkal áttelepítették őket vagy maguktól döntöttek úgy, hogy máshol keresik a boldogságot.

A probléma megoldására szánt új eszközök, a határok sérthetetlenségére vonatkozó nemzetközi jogszabályok és az ENSZ alapvető dokumentumai, amelyek a nemzetek önrendelkezési jogáról nyilatkoznak, egyértelműen ellentmondanak egymásnak. A befolyásos világhatalmak vagy a ”kivétel” hangoztatásában vagy a meglévő nemzetközi megállapodások nyílt megsértésében keresik a megoldást. Létezett az az illúzió, miszerint a jogsértések a bolygó távoli régióira korlátozódtak, amelyekre nem szenteltek figyelmet. Amikor azonban Európában kezdték el alkalmazni ezeket a módszereket, világossá vált, hogy a törvény olykor igazságtalan és a demokrácia megnyilvánulása nem mindig legális.

Szemléletes bizonyíték erre az európai ”el nem fogadott országok” határozatlan státusza. Így az ENSZ bíróság nagy port kavart döntése ellenére Koszovó a mai napig részben elismert államnak számít: a függetlenségét messze nem az összes ország ismerte el. A helyzetet súlyosbítja az úgynevezett Észak-Koszovó, a régió szerbek lakta északi területe, amely nem engedelmeskedik Pristina hatóságainak. Senki se tudja, hogy vajon meddig fog tartani ez a helyzet. A koszovói konfliktus bármelyik oldalát támogatva is, szemmel látható, hogy a Koszovó függetlenségéért vívott sokévnyi harcok után is kérdéses marad az állam elfogadottsága. Így az el nem ismert európai országok olyan patthelyzetben vannak, amelyből nincs kiút a jelenlegi jogi keretek között.

Krím esetében, mint ismeretes, másik döntés született. Érthető az is, hogy a krími válság kezdete óta egyik fél sem tud másképpen cselekedni. A kompromisszumos megoldás lehetetlen vagy a törvény sajátos értelmezése vagy pedig az igazságosság miatt. Sajnos a felek ezen értelmezései egyelőre nem esnek egybe.

  •  
    és megosztani