21 március 2014, 20:50

Még egy állam jelenhet meg Jugoszlávia helyén

Még egy állam jelenhet meg Jugoszlávia helyén

Idővel a világtérképen egy új, szuverén állam jelenhet meg: a Szerb Köztársaság. 

Jelenleg ez a rész Bosznia-Hercegovinához tartozik. Ugyanakkor Milorad Dodik a Szerb Köztársaság a vezetője következetesen sürgeti függetlenségét.

És az elemzők azt mondják, hogy Banja Lukának sokkal nagyobb jogi alapja van függetlenségre, mint Koszovónak.

Ha a nemzetközi közösség jogot adott Koszovónak függetlenséghez, akkor ez lehetővé teszi, hogy egyszer a Szerb Köztársaság is önállóvá váljon.

Ezt a kijelentést Milorad Dodik egy évvel ezelőtt tette. Hasonlóképpen nyilatkozott korábban is. 2008 elején, amikor Dodik miniszterelnök volt, a Szerb Köztársaság parlamentje, állásfoglalást fogadott el, amely szerint a boszniai szerbek kiléphetnek Bosznia-Hercegovinából, ha az ENSZ-tagállamok és az EU államok többsége elismeri Koszovó függetlenségét. 2012 végére ezek a feltételek teljesültek. Banja Lukának vannak más hivatalos okai is szuverenitás kikiáltásához - mondja Pjotr Iszkenderov a Szlávisztikai Intézet munkatársa.

Az események a koszovói forgatókönyv szerint fejlődhetnek. A koszovói albánok annak idején a belgrádi központi hatóságok akarata ellenére cselekedtek, mert Koszovó még csak önálló köztársaság sem volt, az csak autonóm régió statusával rendelkezett. Ugyanakkor a Szerb Köztársaságnak széles hatásköre van Bosznia-Hercegovina architektúrájában, amelyet hivatalosan is megerősítettek, többek között nemzetközi szinten is. Így ha a Szerb Köztársaság úgy dönt, hogy kilép Bosznia-Hercegovina kötelékéből, akkor nemzetközi jogi szempontból ez sokkal jogosabb és indokoltabb lesz, mint Koszovó esetében.

Banja Lukának sok oka van ahhoz, hogy elváljon Szarajevótól. A Bosznia-Hercegovinában lakó szerbek mesterséges egységnek tartják azt. Meg kell jegyezni, hogy a Szerb Köztársaság gazdaságilag a legfejlettebb része az államnak. Azt, hogy minden fontos kérdést nemcsak a szövetségi szinten, hanem az EU képviselőivel is kell összeegyeztetni, a szerb lakók szükségtelen tehernek tekintik. Vannak más körülmények is, amelyek rákényszerítik Banja Lukát szuverenitás kikiáltására – véli Jelena Ponomarjova a MGIMO professzora.

Amikor 1995-ben aláírták a Daytoni Alkotmányt, olyan rendelkezéseket rögzítettek benne, amelyek viszonylagos szabadságot adtak a Szerb Köztársaságnak. Most mindent felülvizsgálnak. A régió szeretné energetikai együttműködést fejleszteni Oroszországgal. Ugyanakkor a nyugati országok – különösen ha figyelembe vesszük a Krím körüli fejleményeket – igyekeznek minden módon megfékezni azt. Folyik a Daytoni Megállapodások u.n. puha felülvizsgálata, ami valójában azt jelenti, hogy a Szerb Köztársaság elveszti azt a kis szuverenitást is, amellyel rendelkezik.

  •  
    és megosztani