19 március 2014, 12:57

A Krím önrendelkezése: a Nyugat learatja munkájának gyümölcseit

A Krím önrendelkezése: a Nyugat learatja munkájának gyümölcseit

Bár az Egyesült Államok és az Európai Unió már bejelentette, hogy nem ismerik el sem magát a krími népszavazást, sem annak az eredményeit, a régióban már megváltozott a geopolitikai realitás.

De ezeknek a változásoknak és az események alakulásának forgatókönyveit az 1990/2000. évek fordulóján kell keresni.

Nehéz elvitatni, hogy az Ukrajna körül kialakult szituáció már hónapok óta destabilizálja Európában és az egész világon a politikai és a pénzügyi helyzetet. Ugyanakkor, ha szélesebben tekintjük át a problémát, akkor ez a helyzet folytatása azoknak a geopolitikai változásoknak, az eurázsiai és észak-afrikai térség átformálásának, amely még az 990-es években kezdődött a volt Jugoszláviában, mint „próbatelepen”. Csak a „színezet” változott: míg 1990-es években és a 2000-es évek első felében a változások alapvetően az Egyesült Államok. Az EU és a NATO érdekeinek medrében folytak, addig a 2000-ea évek végétől Oroszország növekvő befolyása és integrációs projektjei ezt kiegyensúlyozzák.

Kulcsfontosságú tényező lett itt Koszovó függetlenségének kikiáltása 2008-ban. A nyugati hatalmak sietősen elismerték ezt, és így a koszovói precedens sok tekintetben meghatározta az események alakulását a Balkán, a Fekete-tengeri övezet és a Kaukázus más konfliktusos régióiban. Ez a hatás mind a mai napig nem gyengült- mondta az Oroszország Hangjának Alekszandr Karaszjev szakértő.

Azt hiszem, a koszovói események visszhangja még sokáig meglesz. Precedens volt Koszovó függetlenségének kikiáltása 2008-ban, és az is, hogy ezt elismerte a Nyugat. És ez a precedens most megmarad a nemzetközi jogban.

Az ENSZ Hágai Nemzetközi Bírósága 2010-es határozatában gyakorlatilag elismerte, hogy az ilyenfajta egyoldalú akciók megfelelnek a nemzetközi jognak. 2009 júliusában az amerikai Fehér Ház az ENSZ Nemzetközi Bíróságához intézett kommentárjában a koszovói helyzet kapcsán kijelentette, hogy a területi integritás jogi elve nem akadályozza a nem állami képződményeket abban, hogy békés úton kinyilvánítsák függetlenségüket.

Az Európai Unióban most megpróbálják maximálisan csökkenteni a krími referendum kihatását. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője „párbeszédre hívta fel Oroszországot Ukrajna vezetőségével. Folytatni kell a párbeszédet a világközösséggel, hogy enyhüljön a helyzet, és legyen politikai úton kijutás a válságból”. Oroszország kész a tárgyalásokra. Ugyanakkor a Krím lakosainak egységes akaratnyilvánítása már megtörtént. Nem Oroszország a hibás abban, hogy hat évvel ezelőtt a koszovói precedens radikálisan „átírta” a geopolitikai térséget.

  •  
    és megosztani