18 március 2014, 18:59

Jugoszlávia–Ukrajna: tanulságos lecke

Jugoszlávia–Ukrajna: tanulságos lecke

A tragikus ukrajnai események az 1990-es balkáni válság logikus folytatása. Az Oroszország Hangja szakértői a krími referendum előestéjén beszéltek azokról a tanulságokról, amelyeket Oroszország vont le akkoriban.

Jelena Guszkova szakértő rámutat:

Amikor a 15 évvel ezelőtti eseményeket vizsgáljuk, láthatjuk, hogy katonai erő alkalmazásáról van só az engedetlenek megbüntetése céljából. Ez az első fontos lecke. A második az, hogy Jugoszláviában semmi sem történt véletlenül. Előre megtervezett akció volt ez soknemzetiségű és többfelekezetű ország felbomlasztása érdekében, és megfelelő módszerek további begyakorlása. A Balkán az USA és a NATO kísérleti terepe lett, számukra nagyon fontos volt a világközösség, Oroszország, az ENSZ BT reakcióinak ellenőrzése, mivel tulajdonképpen a világ egy központból való irányításának eszméjét próbálták ki. Akkoriban az USA-nak és a NATO-nak sikerült minden. Ennélfogva a jugoszláviai események tanulságosak voltak számunkra, amikor most Ukrajnáról van szó.

Jelena Guszkova szerint az ukrajnai események a Jugoszláviában kipróbált forgatókönyv szerint bontakoznak ki: káoszt teremtenek, majd követelik a béketeremtők közbelépését, azonnal aktivizálódnak a jelentős pénzösszeggel rendelkező nemkormányzati szervezetek, aztán bevonulnak a NATO „békefenntartói”, s ezek után a hatalom végleg elveszti önállóságát, egyszerűen idegenek utasításait teljesíti.

Leonyid Ivasov katonai szakértő szintén meg van győződve a jugoszláviai és ukrajnai események összefüggéséről.

A geopolitikához kell fordulni, hogy megértsük, mi történt Jugoszláviában és mi történik most Ukrajnában. A II. világháború után kétpólusú biztonsági, nemzetközi-jogi modell alakult ki. Amikor a Szovjetunió összeomlott, az amerikaiak azonnal a nemzetközi jognormák és az ENSZ alapokmányának elveit kezdték keverve alkalmazni. Az Egyesült Államoknak precedenst kellett teremtenie, hogy saját szabályait erőltesse rá a világra. Jugoszlávia bombázása ilyen precedenst teremtett.

Tudni szeretné, hogy miként bontakoznak majd ki az események Ukrajnában? – Vegye kézbe az amerikai harcászati szabályzat 2008. évi kiadását, amelynek címe „Stabilizálási akciók”. Ott mindent elolvashatnak. Például, állítják, hogy „az intézményesen gyenge állam nem tekinthető legitimnek”. Majd azt, hogy „az USA-nak nincs joga mellőzni a beavatkozást. Kötelessége beavatkozni a stabilizációs akció megvalósítása érdekében”.

Egy más tényezőre mutat rá Vlagyimir Stol professzor, a politikatudomány doktora.

Nem démonizálnám az esetleges szankciókat, amelyekről oly sok szó esik. Az efféle veszélyek információs nyomás jellegűek. Oroszország nem Jugoszlávia. Ez olyan ország, amely rendelkezik nukleáris potenciállal és lehetősége van válaszlépést adni s ezzel a célpontok 60%-t még a rajton megsemmisíteni.

Stol professzor kiemelte, hogy az ukrajnai fejleményeket eléggé optimistán látja, és azon reményének adott hangot, hogy az orosz vezetőség stratégiailag folytatja az ált6ala elfoglalt pozíciója fejlesztését.

  •  
    és megosztani