15 március 2014, 13:39

A Krím népszavazásra készül

A Krím népszavazásra készül

Március 16-án, vasárnap eldől a Krím sorsa. Ezen a napon tartják meg azt a népszavazást, amelyen kiderül akarnak-e a félsziget lakói Ukrajnához tartozni.

Ha a szavazók többsége a kijevi joghatóságból való kikerülés mellett dönt, akkor a következő lépés a Krím beolvadása az Orosz Föderációba.

A krími lakosságnak két kérdésre kell válaszolnia: „A Krím Oroszországgal való egyesítése mellett áll-e?” és „Az 1992-es Krími Köztársaság alkotmányának, valamint a Krím ukrajnai státuszának visszaállítása mellett áll-e?”. Az autonóm köztársaság vezetése biztos abban, hogy a szavazáson a lakosság minimum 80%-a részt vesz, és meggyőző többségük az Ukrajnától való elszakadás mellett dönt. Ezzel a feltételezéssel egyetért a politológus Andrej Kortunov is:

Ami az eredményt illeti, nehéz bármit is megjósolni, de a szociológusok nagy része feltételezi, hogy az emberek többségében az Oroszországba való beolvadást fogják támogatni.

A népszavazáson részt vehet minden nagykorú ukrán állampolgár, aki a Krím területén él, valamint a tartózkodási engedéllyel rendelkező orosz állampolgárok is. Annak ellenére, hogy a Krím területén 1 millió 800 ezer ember lakik, a népszavazásra több mint 2 millió 200 ezer szavazólapot nyomtattak. A lakosságnak ellenőrizni is kellett, hogy szerepel-e a nevük a listán. Erre azért volt szükség, mert Ukrajna Igazságügyi Minisztériuma blokkolta a krími választók adatbázisát. Ezért a népszavazáson a 2012-es parlamenti választások listáját fogják használni, amely az évek alatt elavulhatott. A szavazás menetét 21 ország képviselői fogják felügyelni. Ugyanakkor az EBESZ képviselői visszautasították, hogy az autonóm köztársaságba utazzanak. Összességében az már világos, hogy a népszavazást az országok többsége nem ismeri el – véli a szakértő Andrej Marcsukov:

Tudjuk, hogy az USA és a nyugat-európai országok, nem beszélve a jelenlegi kijevi vezetésről már most bejelentették, hogy nem ismerik el a népszavazás eredményét és nem tartják azt törvényesnek. Úgy vélem, hogy a népszavazást követően sem fog változni a helyzet. A továbbiakban gyakorlatilag megbékélnek ezzel. Azonban, ha a Krím beolvad Oroszországba, továbbra is azt fogják hangoztatni, hogy Oroszország törvénytelenül birtokolja a területet.

Mivel a Krím beolvadása az Orosz Föderációba problémát jelent Moszkva és a Nyugat között, elméletileg lehetséges, hogy ez a lépés nem történik meg. Az 1990-es évek végén Szerbia csatlakozni akart Oroszországhoz és Fehéroroszországhoz, de kérését elutasították. A szakértők biztosak abban, hogy annak valószínűsége, hogy a Krím nem lesz az Orosz Föderáció tagja, gyakorlatilag egyenlő a nullával.

  •  
    és megosztani