12 március 2014, 16:25

Miért aggasztja az európaiakat a Krím?

Miért aggasztja az európaiakat a Krím?

A Nyugat elnéző magatartása miatt kirobbantott szíriai polgárháború következtében ott több mint 11 ezer gyermek pusztult el, több mint egy millió személy él menekülttáborban, az országot káosz kerítette hatalmába, a szíriai gazdaság és infrastruktúra megsemmisült. 

A Nyugat miért nem irányítja humanitárius tudatát korunk ezen valóban legszörnyűségesebb katasztrófájára?

A közvélemény-kutatások eredményei, szakértők véleménynyilvánítása, politikusok nyilatkozatai mind Oroszország ellen irányulnak, csak benne látják az „ukrán függetlenség” ellen fellépő ”agresszort”. De ugyanúgy a nyugati újságírók körében vajmi kevesen vannak azok, akik párhuzamot látnának Koszovó és a Krím között. A történet azonban maga mindent elrendez. Vasárnap népszavazás kezdődött Venetóban (a 7 tartományból álló, Velencét, Veronát és Padovát magába foglaló olaszországi közigazgatási régió) – az Olaszországtól való elszakadást a terület lakosságának 65% támogatja. A társadalom nyilván elgondolkozik azon, hogy vajon nem hazudnak-e neki a kétarcú politikusok?

A szakértők rámutatnak, hogy az európaiak egyáltalán nem annyira agresszívak, mint a politikusok. A legutóbbi felmérések szerint sem az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, sem az ukrajnai katonai beavatkozást nem támogatja az európaiak jelentősebb része. Azonban nem lenne helyes a Nyugat józan belátására építeni – véli Borisz Smeljov politológus. Mivel az ukrajnai kalandorakció végső célja Oroszországnak a Fekete-tengermellékről való kiszorítása, a Krímnek pedig Ukrajna keretében való megtartása lenne. Ennélfogva a koszovóiaktól eltérően a Krím népének nem adnak jogot az önrendelkezésre:

Az ukrajnai válság bizonyítja, hogy a Nyugat Oroszországot geopolitikai ellenfelének tekinti, amely iránt a megfékezés politikáját kell folytatni. A Nyugatnak nincs szüksége erős, öntudatos Oroszországra. A Nyugat tisztában van azzal, hogy Oroszország és Ukrajna egyesülése egy katonai-politikai, gazdasági szövetség keretében rohamosan megnövelné Oroszország pozícióit, felrúgná mindazokat a terveket és mindazt a politikát, amelyet az előző években folytattak.

Minden népnek joga van olyan kormányzat mellett élni, amelyet kíván magának. Ez a demokrácia. A krímieknek joguk van véleményt nyilvánítani, pláne hogy utalhatnak a koszovói precedensre – mutat rá Alekszej Kuznyecov szakértő.

A koszovóiak szavazattöbbséggel nyilatkoztak a Szerbiától való elszakadásról, az Európai Unió pedig nagyon gyorsan felkarolta ezt az elképzelést, más felek nyomós érvei ellenére.

Közben az EU-ban körvonalazódnak a centrifugális tendenciák. Skócia és Katalónia mellett el akar szakadni az olaszországi Veneto is. A függetlenségi referendum már most vasárnap esedékes. Borisz Smeljov véleménye szerint Európában komoly változások mennek végbe.

Az, amit Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, Nagy-Britanniában figyelhetünk meg, bizonyítja, hogy a térségben több évszázada létező nemzetállam túlhaladottá kezd válni. Ún. ’régiók Európájáról’ van szó, ami azt jelenti, hogy létezik az államok egyfajta közös egysége az EU alakjában, valamilyen gazdasági és politikai szövetség formájában, ennek keretében pedig az államok felbomlanak, átalakulnak, egymással egyesülnek gazdasági tevékenység folytatása céljából. Ebből a szempontból nagyon furcsa, hogy elfogadva a katalóniai, ill. skóciai referendumot, nem ismerik el a Krím jogát erre. Ez a kettős mérce megnyilvánulása.

Az EU számára rövidesen biztosítva lesznek a problémák. Már most is fájhat a feje. Ennélfogva az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus szítása – bármennyire is kívánják a két nép történeti kapcsolatai szétrombolását – teljesen nem aktuálisnak tűnik.

  •  
    és megosztani