12 március 2014, 17:53

A hollandok gátak építésére szólítják az európaiakat

A hollandok gátak építésére szólítják az európaiakat

Európában 2050-re a romboló hatású árvíz kétszer gyakoribb jelenséggé válik, mint napjainkban, az általa okozott kér pedig csak növekedni fog. Erre a következtetésre jutottak a holland klimatológusok.

Az általuk végzett kutatás szerint a gazdasági növekedés és a folytonos klímaváltozás miatt fokozódik a veszélyes hidrometeorológiai jelenségek intenzitása, s az ezekkel szembeni védelem egyre bonyolultabb lesz. Azonban a földkerekség már térségei lakosainak sem lesz könnyű az élete. A természeti jelenségek fizikája lehet ott más, de a tendenciák ugyanazok maradnak.

Az amsterdami székhelyű Környezetetkutatási Intézet kutatói által végzett számítások szerint jelenleg Európában nagy árvíz egyszer fordul elő 16-évente, de 2050-re már minden évtizedben lesz nagy árvíz. Miközben a 2000–2012 közötti időszakban az árvizek kb. 5 milliárd euróba kerültek Európának, a 2013. évi árvíz már mintegy 12 milliárd euró anyagi kárt okozott. 2050-re ez az összeg minimum megduplázódik – figyelmeztetnek a tudósok.

A pénzügyi rizikók csökkenthetők, ha előre gondolni a potenciálisan veszélyes pontok védelmére. Közben figyelembe kell venni, hogy különböző vízmedencék kölcsönösen függenek egymástól. Egyszóval, a védelmet csakis közösen érdemes megszervezni, egyszerre az egész r térségben.

A hollandokra hallgatni kellene, nagy tapasztalatokkal rendelkeznek a vízzel szembeni védekezés terén – mutat rá Valerij Zirjanov orosz tudós, akdémikus.

Ha a víz áttöri a gátat, egész Hollandiát elönti. Hiszen az ország a tengerszint alatt fekszik, és óriási gát védi a tenger felől. Ott, ahol nagy árvíz lehet, hasznosítani kell a holland tapasztalatokat, vagyis gátakat kell építeni.

Ott pedig, ahol a gátépítés lehetetlen, a szakemberek azt javasolják, hogy teljesen le kellene mondani a lakásépítésről és nem kell jelentősebb infrastruktúra-létesítményeket építeni. Az ember saját tevékenységével felborította bolygónk klimatikus egyensúlyát, és ott, ahol kisebb árvizek voltak, most már nagy víz érkezésére is számítani lehet – véli Alekszej Kokorin szakember.

A CO2 és egyéb gázok kibocsátása közben többek között a csapadék elosztódása nem egyenletessé válik. Mondjuk, tíz kisebb eső helyett egy nagyon intenzív eső. Vagy pedig hirtelen meleg levegő érkezik, ami rohamos hóolvadást vált ki. Vagyis a csapadék abszolút mennyisége nem növekszik komolyan, viszont a csapadék egyenlőtlensége jelentősen megnövekszik.

A holland klimatológusok konklúziói egészében véve illeszkednek az orosz meteorológusok előrejelzésibe. Világszerte növekedni fog a természeti csapások és klimatikus abnormális jelenségek száma.

  •  
    és megosztani