11 március 2014, 20:14

Hogyan hagyta figyelmen kívül Krímet az NSA?

Hogyan hagyta figyelmen kívül Krímet az NSA?

Az USA, amely a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) programjainak köszönhetően ellenőrzése alatt tartja a világ vezető politikusait, képtelen volt megérteni, hogy Vlagyimir Putyin mindent megtesz, hogy ne veszítse el a Krím-félszigetet.

Orosz politológusok és a hírszerzési szakértők az Oroszország Hangjával folytatott beszélgetésben megpróbálták magyarázni Washington figyelmetlenségét.

Kedden Krím Legfelsőbb Tanácsa Függetlenségi Nyilatkozatot fogadott el, és bejelentette, hogy Oroszországhoz szeretne csatlakozni. Most meg kell várni, hogy mi lesz a március 16-ra tervezett népszavazás eredménye. Ha a krími lakosok többsége az események ilyen fejlődése mellett foglal állást, akkor Szimferopol megfelelő dokumentumokat küld Moszkvába. Azt ígérik, hogy mindent gyorsan és késedelem nélkül oldanak meg.

Szükségtelen fejtegetni az új kijevi „hatóságok” reagálását, az a fontos, hogy hogyan reagál az USA. Barack Obama amerikai elnök nap mint nap olyan szellemű nyilatkozatokat tesz, hogy „nem engedjük meg, megfojtjuk majd szankciókkal”. Sokan felteszik a kérdést: „Hol volt eddig elnök úr a mindenható NSA-val?” „Az USA, az az ország, amelynek legfejlettebb megfigyelési rendszere van, nem tudja, hogy mi történik a világ többi részén” – írja Michele Zurleni az olasz Panoramában.

A cikk szerzője így látja az események fejlődését. Február 27-én, néhány órával az után, hogy Kijevben létrehozták az ideiglenes kormányt, Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy a hadsereg harci készségének „hirtelen ellenőrzését” folytatják. Oroszország nyugati határai közelében tartott hadgyakorlaton 150 ezer ember vett részt. Ugyanezen a napon Washingtonban a republikánus Mike Rogers, a Képviselőház Biztonsági Bizottságának elnöke jelentést kap az NSA igazgatói irodájából. Ennek lényege dióhéjban: Putyin akciója csak egy blöff. A következő napon Krímben új, oroszbarát kormány jelenik meg, félkatonai csapatok ellenőrzésük alatt tartják a repülőtereket, bekerítik az ukrán katonai bázisokat. Putyin elébevág az eseményeknek.

Öt nappal később az USA saját magának felteszi a kérdést: miért nem készült erre az amerikai kormány? Az mondják hogy Obama nem elég kemény politikát folytat Putyinnal szemben, vádolják az amerikai hírszerző szolgálatot, az ügynökségek vezetőségét, tisztviselőket és szakértőket – mondja szerint Vlagyimir Jevszejev politikai elemző.

Nyilvánvaló, hogy alábecsülték Moszkva lehetőségeit, nem látták előre a fejleményeket. Az orosz titkoszolgálatok megmutatták, hogy tudnak dolgozni egy információs háború körülményei között, és olyan helyzetben, amikor az USA globális megfigyelést folytat.

Putyin nem tárgyalja stratégiáját mobiltelefonon, nem teszi ezt meg a Facebook-on, vagy akár a Twitter-en – mondja Bob Beyer egykori CIA-ügynök. Nyilvánvaló, hogy a régi CIA próbálta volna informátort találni a Kreml katonai apparátusában. De hol vannak már azok az idők? Teljesen világos, hogy a digitális megfigyelési program ebben az esetben használhatatlannak bizonyult – véli Beyer. Amikor a Nyugat megkezdte az ukrán kormány felváltási akcióját, hirtelen rájött, hogy Putyinnak van egy választerve. És fogalma sem volt, mi ennek a tervnek a lényege. Ez az analitikai szárnynak a kudarca: az amerikai hírszerző szolgálat korlátlan hozzáférést klapott az információkhoz, de nem lett mindenható.

  •  
    és megosztani