6 március 2014, 11:28

Krím és Koszovó: mi a különbség?

Krím és Koszovó: mi a különbség?

A Krím és Koszovó számos közös vonással rendelkezik: autonóm státus, más országok katonai támaszpontjai területükön, a lakosság többségének óhaja a függetlenségre. De vannak különbségek is, ami a védnököket illeti.

Az utóbbi napokban a Krím-félszigeten történt eseményeket sokan a NATO 1999-es Jugoszlávia elleni agressziójához hasonlítják. Ráadásul mindenki kénye-kedve szerint interpretálja az eseményeket. Michael McFaul, aki nemrégiben még az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, a CNN csatornán úgy fogalmazott, hogy elfogadhatatlan Oroszország katonai beavatkozása, mert nagy a különbség a Krímben levő és az 1999-es koszovói helyzet között. „A Krímet és Ukrajnát nem érdemes összevetni Koszovóval és Szerbiával, Szerbia fenyegette a koszovóiakat, Ukrajna senkit sem fenyeget”.

De fenyegetheti egy állam saját területének részét? Koszovó autonóm területen élnek szerbek, albánok, törökök és más nemzetiségűek. „Koszovói” –ilyen nép nincs. Kiket védet ott az Egyesült Államok? Koszovóban nincs egyetlen amerikai sem. A Krímben 1,5 millió orosz él. Nagy a különbség.

A nyugati média számára azonban sok a párhuzam a Krím és Koszovó között. A The Guardian lapban Ian Traynor ezt írta: „Egyértelmű itt az a taktika és módszer, amelyet a volt Jugoszláviában és Koszovóban a háború idején Milosevic folytatott. Ha Putyin egy új Milosevic akar lenni, akkor a Nyugat Európa újabb megosztottságának lehet a tanúja.”

Slobodan Milosevicnek nem volt ereje ahhoz, hogy szembeszálljon a NATO keleti előretörésével. Amerika, saját erőinek Európa keleti elhelyezéséhez Koszivót és Metohiját használta fel annak érdekében, hogy stratégiai bázisokat hozzon létre. Erre a célra használták az ún. Koszovói Felszabadítási Hadsereget (UCK), ami egyébként ott volt a terrorszervezetek amerikai listáján.

Azt követően, hogy a NATO-erők bevonultak Koszovóba, az Egyesült Államok kialakította ott a második legnagyobb európai bázist, ez a Bondsteel. A támaszpont lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok ellenőrizze a Földközi- és a Fekete-tenger körzetét, valamint a Közel-Kelet, Észak-Afrikai, a Kaukázus felé vezető utakat. Az energiahordozók tranzitját a Kaszpi térségéből Közép-Ázsiába. Számukra ez törvényes és előnyös helyzet: az amerikaiak nem fizetnek a koszovói állami földek használatáért.

Oroszország –az amerikaiak koszovói helyzetétől eltérően – 100 millió dollárt fizet évente a támaszpontjáért. Oroszország Fekete-tengeri Flottája 230 éve van a Krímben. „A Fekete-tengeri Flotta nem hajléktalan. Szevasztopol a szülőháza” – jelentette ki Dmitrij Rogozin, az orosz kormány alelnöke. A Krím még 50 évvel ezelőtt is a Szovjetunió része volt, miközben az Egyesült Államok agresszióval egyszerűen megszállta Szerbia területének egy részét, és mindent megtesz, hogy ott bábhatalmat alakítson ki.

Az Ukrajnához fűződő történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok jogot adnak Oroszországnak a beavatkozásra népének védelmében. De mit csinál az Egyesült Államok szerb területen?

  •  
    és megosztani