5 március 2014, 18:07

Közép-Ázsia geopolitikai központtá válik

Közép-Ázsia geopolitikai központtá válik

A közép-ázsiai térség a nyugati világ és Oroszország külön érdekövezetévé válik. Az amerikai hatóságok következetes lépéseket tesznek annak érdekében, hogy Kirgizisztánban maradjanak és együttműködést alakítsanak ki Tádzsikisztánnal az Afganisztánban állomásozó csapatok kivonása mellett. Közép-Ázsiában nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai érdekek is összpontosulnak.

A múlt év végén Kirgizisztánban és az ország határain túl heves viták folytak a Manasz tranzitszállítási központ további sorsáról. Kiderült, hogy az USA az elért megállapodások ellenére nem hagyja el a bázist, hanem más szakosítást ad neki. Újból katonai-műszaki célokról van szó. Az amerikai külügyi tárca dél- és közép-ázsiai képviselője – Richard Hoagland – februárban Dusanbéban a tádzsik elnökkel, Emomali Rahmonnal folytatott beszélgetést. A felek megvitatták a helyi gazdaságba irányuló amerikai befektetések perspektíváit, az afganisztáni helyzetet és fejlődésének perspektíváit a NATO-csapatok kivonása után.

Ezzel kapcsolatban nem véletlennek tűnnek Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azon információi sem, hogy a március 4-én befejeződött hadgyakorlat keretében a közép-ázsiai orosz hadseregcsoport megerősítést kapott. A miniszter kiemelte, hogy Kirgizisztánban újabb légi és deszantcsapatokat bontakoztattak szét, a tádzsikisztáni orosz katonai bázist pedig a brigád-rendszerből hadosztály-rendszerbe állították át. Azonkívül szemmel látható, hogy ez azokkal a veszélyekkel is kapcsolatos, amelyek Afganisztán területéről indulhatnak ki a nyugati csapatok idei kivonását követően.

A Kreml nem tartja kizártnak, hogy a nemzetközi kontingens Afganisztánból való kivonását követően az instabilitás kiterjedhet a FÁK területére is, beleértve Oroszországot is. Vagyis Oroszország katonai biztonságának szilárdítása Közép-Ázsiában Moszkva egyik kulcsfontosságú feladatát képezi. E tekintetben sok függ a térség országaitól. És úgy látszik, hogy ezen a téren Oroszország bizonyos problémákkal szembesülhet.

Közismert, hogy Üzbegisztán kilépett a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (KBSZSZ-ből), Türkmenisztán pedig a semlegesség híve. Már nem is beszélve az ottani politikai rizikókról. Tekintettel arra, hogy a nevezett országok határőrségének mai állapota távolról sem ideális, éppen ezen országok területe válhat tranzittereppé az afganisztáni extrémizmus „importja” számára. Hiszen lényegében csakis a tádzsik-afgán határ, többek között az orosz katonaság támogatásának köszönhetően, tekinthető többé-kevésbé megbízható szakasznak.

  •  
    és megosztani