28 január 2014, 14:09

Az éghajlatváltozás az élet új formáit hozhatja létre

Az éghajlatváltozás az élet új formáit hozhatja létre

A klímaváltozás miatt az emberiség a flóra és fauna fajainak 30 százalékát veszítheti el. A tudósok rámutatnak, hogy ezek az élő szervezetek nem lesznek képesek alkalmazkodni az időjárásban bekövetkező változásokhoz. De a kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy újfajta ökorendszerek jöhetnek létre.

A hőmérséklet növekedése, a földek elsivatagosodása, a globális változás okozta vízveszteség miatt csökkenhet az élővilág változatossága. A legutóbbi kutatások szerint az észak-amerikai partoknál, ahol különösen szembetűnő a hőmérséklet ingadozása, a tokhalfajták mennyisége az utóbbi években tizedére csökkent. A közeli években egyszerűen eltűnhetnek a koráll zátonyok. A magas hőmérséklet miatt nem lesz tápanyaguk, ezért színűket vesztik, majd elpusztulnak. Ausztráliában az erszényeseket, így a kenguruk fenyegeti a kihalás veszélye a forró időszakok növekedése miatt. Afrikában, a Szaharától délre a szárazság lényegesen korlátozta az elefántok lakhelyeit.

A klímaváltozás miatt örökre eltűnhetnek bizonyos domborzati elemek. Így eltűnhetnek az alpesi rétek, amelyek helyén erdők nőnek. Az évszázadok óta létező réti növények csak kisebb részeken maradhatnak meg. Szergej Krucsina biológus elmondta, hogy egyes fajták „elvándoroltak”, mert csak így tudták maguk számára fenntartani a honos közeget.

A moszkvai régióban a rovarok déli fajtái jelentek meg. Ezek között vannak károsak is. Több olyan növényi megbetegedés van, amely a déli körzetek flórájára jellemző. Elmondható, hogy a déli melegkedvelő állatok és növények északabbra húzódnak. Közép-Oroszországban már megérik a szőlő, jó termést hoznak a déli növényi kultúrák.

Főleg a magas földrajzi szélességekre jellemző a klímaváltozás. Lényegesen csökkent a tengeri jégtakaró, a szezonális hótakaró. Mindez negatívan befolyásolja az északi faunát.

A hőmérséklet növekedése nem csupán az Arktisz jégtakarójára hat ki. A legutóbbi kutatások arra utalnak, hogy a felmelegedés miatt még a nagy testű ragadozók is kisebbek lehetnek. Ez már egyszer megtörtént, közel 55 millió évvel ezelőtt. Az volt a legerősebb és legélesebb felmelegedési szakasz a dinoszauruszok kihalása óta. A kutatók feltételezik, hogy az állatállomány azért fogyott, mert kevesebb lett a táplálék: pontosabban a magas széndioxid szint miatt a növények tápereje csökkent.

A kutatások azt mutatják, hogy a mostani klimatikus változások kétszer-háromszor gyorsabbak lehetnek. Ez pedig annyit jelent, hogy az állatoknak és a növényeknek jóval gyorsabban kell alkalmazkodniuk a környezet változásához. Így a fajok újabb kombinációi jöhetnek létre, olyan közösségek és ökorendszerek, amelyek korábban ismeretlenek voltak.

  •  
    és megosztani