21 január 2014, 11:58

Hétfőn megkezdődött a Rosetta űrszonda munkája

Hétfőn megkezdődött a Rosetta űrszonda munkája

Az Európai Űrügynökség (ESA) közel 10 évvel ezelőtt fellőtt űrszondáját felélesztik a több mint két és féléves „álmából”. A Rosetta folytatja útját, missziójának célja, a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé. Amennyiben a betervezett műveleteket sikeresen végrehajtják, a kutatók újabb adatokhoz jutnak arról az anyagról, amelyből "felépült" a Naprendszer több mint 4 milliárd évvel ezelőtt.

Az „ébresztés” csak a kezdete a Rosetta életében bekövetkezett, mondhatni kiemelten felelős szakasznak: a közeledést a Csurjumov-Geraszimenko üstököshöz követi a Philae berendezés leszállása az üstökös felszínére. A Rosetta és a Philae egy teljes éven keresztül „megfigyel”, kiemelten akkor, amikor az üstökös közeledik a Nap felé (2015. augusztus), majd pedig fokozatosan távolodik tőle. A Rosetta-missziónak 2015 decemberében lesz vége.

A 67/Csurjumov-Geraszimenko üstökös elnyúlt ellipszis alakú pályán kering a Nap körül. 6,45 év a keringési ideje, vagyis ilyen időközökben közeledik a Naphoz. Története érdekes: 1840-ben (amint a későbbi pályaelemzés megmutatta) a korábban földi megfigyelés objektumaként nem szereplő jégtest első ízben került a Jupiterhez veszélyes közelségben. Másodszor ez 1959-ben történt. A gravitációs hatás miatt megváltozott az üstökös pályája a Nap irányába. Így most 200 millió kilométer távolságban közelíti meg. Az üstökös legtávolabb 850 millió km-re kerül a Naptól.

Vagyis: a 67P a kívülről került napközelbe, a Naprendszerbe. Feltételezik, hogy sokáig érintetlenül őrizte meg azt az anyagot, amelyből kialakulhatott a Naprendszer több mint 4 milliárd évvel korábban.

Most ez a „konzervált idő” megnyílik: pontosabban úgy, hogy minden egyes napközelbe jutással az üstökös veszít anyagából. A 2002-2003-as megfigyelések szerint a veszteség másodpercenként 60 kg. A tudományos műszeres kutatások ennek az anyagnak a módszeres vizsgálatára irányulnak. A Rosetta űrszonda 11 műszerrel vizsgálja az üstökösmagot, a Philae további kilenccel bővíti ezeket a vizsgálatokat.

Önmagában is érdekes az űrszonda története. A Rosetta az ESA első olyan űrszondája, amely egy üstökös felszínén helyszíni méréseket és felvételeket készít, és amely az üstökös műholdja lehet. Ez az első olyan berendezés, amely a Mars és a Jupiter közötti aszteroida öv határain túlra jutva csak napelemeket használ, ami szokatlan az ilyen távoli misszióknál.

  •  
    és megosztani