20 december 2013, 15:43

Jelen pillanatban galaxisunkban…

Jelen pillanatban galaxisunkban…

A francia guyana-i Kourou űrrepülőtérről fellőtt Szojuz-SzT-B orosz hordozórakéta a világűrbe juttatja el a Gaia obszervatóriumot. Az ötévesre tervezett Gaia projekt alapvető feladata galaxisunk háromdimenziós feltérképezése.

Az űrbeli obszervatórium galaxisunknak majdnem egymilliárd csillagáig való távolságot fogja felmérni nagy pontossággal. Két tükrös optikai (katadioptrikus) teleszkópja és három tudományos műszerrel látták el. Egy-egy csillag helyének meghatározása az égben és ebből kifolyólag a tőle való távolság megállapítása a Sky Mapper feladata. A BP/RP kék és vörös fotométereknek köszönhetően megállapíthatók a megfigyelt csillagok alapvető paraméterei: hőfokuk, tömegük, koruk és vegyi összetételük. Végül, a harmadik műszer – az RVS spektrométer – az objektumok sugársebességét méri: közeledik-e vagy távolodik a megfigyelőtől. Az RVS adatai alapján szintén vizsgálható a legfényesebb csillagok vegyi összetétele.

A Gaia alkotói állítása szerint ennek az eszköztárnak köszönhetően létrehozható galaxisunk 3D-térképe, amelyen eddig soha nem létezett pontossággal meg lesz határozva az csillagok fekvése. Minek kell ez a hihetetlen pontosság, ha a kutatók a Gaia fellövése előtt is már rendelkeztek többé-kevésbé helyes információkkal a csillagok helyéről és fontosabb paramétereiről? A válasz egyszerű: tulajdonképpen egyfajta kézikönyv megírásáról van szó, amelyet aztán bárki használhat. És minél pontosabb lesz a kézikönyv, annál bonyolultabb következtetéseket lehet majd levonni alapján. A világűrben pedig parányi pontatlanság a kiinduló paraméterek esetében is nagy hibákhoz vezethet, hiszen a távolságok óriásiak.

Például, a Tejút csillagainak mozgása még őrzi más galaxisokkal a múltban történt összeütközések emlékét. A Gaia által kapott adatok elemzése révén rekonstruálható galaxisunk múltja. Azonkívül közismert, hogy abban, hogy a galaxisok megmaradnak egészként, a sötét anyag, ill. a „rejtett tömeg” játszik szerepet. Ez az utóbbi csupán a gravitáció révén tudatja jelenlétét, egyebek között a csillagok mozgását befolyásolja. Végül, a világűrbeli távolságok megállapítása érdekében az ún. cefeidákat (változó fényességű csillagokat) használják fel. Ha ismert egy ilyen csillag valódi fényessége, akkor más objektumokig való távolságok megállapítása is pontosabb lehet. És ez még csak néhány példája a Gaia obszervatóriumról kapott adatok hasznosításának.

  •  
    és megosztani