13 december 2013, 16:41

Katonai felderítés az Orosz Birodalomban: Rettegett Ivántól Nagy Péter cárig

Katonai felderítés az Orosz Birodalomban: Rettegett Ivántól Nagy Péter cárig

Oroszországban IV. Rettegett Iván idején jelentek meg a központi hírszerzési hivatal első szervei. 1549-ben létrehozták a Poszolszkij Prikáz központi kormányszervet, amelynek többek között feladata volt a politikai és katonai hírszerzés.

Iván Viszkovatij volt a prikáz első vezetője, aki Oroszországot a Nyugat felé szerette volna fordítani. Ennélfogva minden diplomáciai igyekezete arra irányult, hogy Oroszország kijusson a Balti-tenger térségébe, ami azt jelentette, hogy konfliktusba keveredik Lengyelországgal, Svédországgal, a Német Lovagrenddel, Dániával, amelyek a térséget hagyományos befolyási övezetüknek tekintették. Viszkovatij, az Oroszországgal szembenálló országok szövetségét gyengítendő, kémeket irányított a nevezett országokba, hogy azok kipuhatolják az ottani politikai helyzetet.

Így, 1557-ben a békekötés hírével a svéd királyhoz küldött Iván Zamickij azt az utasítást kapta, hogy „ottléte során derítse ki: milyen a viszonya a dán királlyal és a litván királlyal és livóniai mesterrel, békében van-e velük és más egyéb szomszédjaival? És ha megtudna bármit is, azt jelentse a cárnak.”

1562-ben Viszkovatij személyesen is Dániába indult államközi tárgyalásokra, ahonnan szövetségről szóló szerződéssel tért vissza, azonkívül 20 évre békeszünetet kötött Svédországgal, ami komolyan megszilárdította Rettegett Iván pozícióit a livóniai háborúban.

A 17. században Oroszország állandó külképviseleteket létesített: Svédországban (1634), Lengyelországban (1673), Hollandiában (1699) és a missziók adta lehetőségeket szintén hasznosították a hírszerzés terén.

1654-ben, nagy Péter apja, Alekszej Mihajlovics cár uralkodása idején létrehozták a cár személyes kancelláriáját. Mindható, hogy ez volt az első állami titkosszolgálat Oroszországban.

  •  
    és megosztani