5 december 2013, 12:27

Jobbik: az Európai Unió a teljes szétesés irányába halad

Jobbik: az Európai Unió a teljes szétesés irányába halad

Az Oroszország Hangjának Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő adott interjút. Az európai tisztviselők legutóbbi kijelentéseik alapján tartanak attól, hogy az euroszkeptikusok több mint 30%-ot kapnak az új Európai Parlamentben. Lehetséges, hogy az EP jövőbeli ülése a ”legeuroszkeptikusabb” lesz?

Úgy gondolom erre minden esély meg van. Mindenféleképpen a legeuroszkeptikusabb trend söpör végig Európán és több mint valószínű, hogy 2014 májusában az Európai Parlamenti választásokon egy eddig minden képzeletet felülmúló arányban jutnak be euroszkeptikus pártok szerte Európából. Szerintem az eddigi idők legeuroszekptikusabb Európai Parlamenti választásának leszünk a tanúi, a következő alkalommal pedig még euroszekptikusabb lesz. Tehát ez csak egy folyamatnak a kezdete. Úgy gondolom, hogy ez egy erősödő tendencia lesz Európában.

A Gallup legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az Európai Unió támogatása új minimumot ért el, ugyanis az európaiak kevesebb, mint 30%-a viszonyul pozitívan az unióhoz. Mit gondol Ön, tovább fog-e csökkenni az EU megítélése?

Mindenféleképpen. Úgy látom, hogy az Európai Unió támogatottsága megroppant, ami nem meglepő. Nem csoda, hogy egy ilyen folyamat vette kezdetét, hiszen azt látjuk, hogy az Európai Uniónak szinte minden egyes projektje, amibe belevágott, teljes kudarcot vallott. Itt említhető a közös európai valuta, az euró sorsa, ami ”dülöng”. Továbbá nagyon megrázta Európát a pénzügyi és gazdasági válság. Az eurózóna úgymond ”recseg-ropog”, a schengeni-zóna pedig, ami Európának az egyik nagy vívmánya volt, mint a határok nélküli Európa megteremtése, szintén bedőlni látszódik. A különböző migrációk miatt egyes országok már arról beszélnek, hogy fel kellene függeszteni a schengeni zónát. Igazából azt láthatjuk, hogy azok a fő projektek, amelyeket az Európai Unió fő célkitűzései között megjelölt, azok alapjaiban remegtek meg és rombolja az Európai Uniónak a legitimitását.

Marine Le Pen Nemzeti Frontja és Geert Wilders Szabadság Pártja szövetségre lépett, hogy részt vegyenek az EP-választásokon. A Jobbik csatlakozni fog-e ehhez a szövetséghez?

Nem érkezett még hozzánk ilyen megkeresés, hogy csatlakozzunk ehhez. Úgy tudjuk, hogy Geert Wilders és Marine Le Pen sem hajlandó a Jobbikhoz közeledni. A Jobbik azt gondolja, hogy minden egyes mozgalomnak, pártnak, ami az Európai Uniót és az unióban jelenleg zajló folyamatokat kritikusan szemléli, össze kellene fognia. Meglehet, hogy sok mindenben különbözik a nézőpontunk, a radikális mozgalmaknak nyílván országonként más a programjuk. Ez természetes, hiszen minden országban specifikus megoldást kell találni az ottani problémákra. Például a bevándorlási probléma Franciaországban vagy Hollandiában, az egy nem létező probléma Magyarországon, viszont itt van cigánykérdés és cigány integrációs probléma, így elmondható, hogy eltérő problémákkal állunk szemben. Ennek ellenére mindannyiunknak van egy közös célja, és úgy gondolom, hogy az Európai Unió kritikáját illetően kialakítható lenne egy közös platform, amiben mi együttműködésre törekszünk minden európai szervezettel.

Néhány hónappal ezelőtt Jose Manuel Barroso azt mondta, hogy „a szövetségi Európa valósággá válik néhány éven belül”, arra utalva ezzel, hogy az Európai Unió föderációs szintre lép és központi kormányzata lesz. Sikerülhet-e az Európai Unió tisztviselőinek megteremteniük az ”Európai Egyesült Államokat”?

Ez egy teljes vágyálom. Nyilvánvaló, hogy Barroso, aki az egyik fő képviselője ennek az európai eszmének, nyílván erre törekszik, továbbá az uniós bürokraták is, akik a saját pozíciójukat szeretnék megerősíteni, így a centralizációban érdekeltek, most azonban pont ellentétes, dezintegrációs folyamatnak lehetünk a szemtanúi. Ha jövőre elsöprő, eddig soha nem látott arányban lesznek jelen az Európai Unióval szembeni kritikus pártok az Európai Parlamentben, továbbá ha Nagy-Britanniában megtartják a népszavazást, márpedig minden jel arra mutat, hogy Nagy-Britannia el fogja hagyni az uniót, akkor az unió teljesen egyértelműen nem a teljes integráció és a föderalizmus irányába halad, hanem a teljes szétesés irányába. Nagy-Britanniát pedig követni fogja a többi ország is, itt pedig utalhatok arra, hogy Magyarországon sem éppen Európa-párti a hangulat, hanem éppen ellenkezőleg.

Hogyan értékeli a legújabb eseményeket Ukrajnában?

Ukrajnában nyílván egy nagyhatalmi harcnak lehetünk a szemtanúi. Ez igazából a 2004-ben zajló ”narancsos forradalomnak” az utórengése. Semmi sem változott, csak talán a nevek cserélődtek ki. Igazából azt lehet látni, hogy az önmagára talált és egyre erősödő Oroszország érvényesíti a saját erőfölényét az önmaga által érdekszférájának érzett régiókban, így Ukrajnában is, és természetesen az Európai Unió is, illetve a Nyugat mindent megtesz azért, hogy ebben a posztszocialista régióban mindenre kiterjessze a fölényét és a hatalmát. Ukrajna láthatóan ezen erőfitogtatás terepévé vált. Arról, hogy Janukovics véleménye megváltozott az Európai Unióval kapcsolatban, csak az Európai Unió tehet, amely mindent megtett annak érdekében, hogy az ukrán politikai elit megundorodjon az uniótól. Nem kell azon csodálkozni, hogy Ukrajna visszavonulót fújt a vilniusi csúcs előtt és nem írja a társulási megállapodást. Ezért igazából csak önmagát hibáztathatja az Európai Unió és a Nyugat.

Van-e megoldatlan területi vita Magyarország és Ukrajna között?

Kárpátalja az a terület, amelyre érzékenyen tekintünk Magyarországról. A kárpátaljai magyarok sorsát mindig nagy érdeklődéssel követjük, így nyilvánvaló, hogy az ukrán politika részéről minden olyan törekvés, ami arra irányul, hogy megfossza a kárpátaljai magyarságot a legalapvetőbb emberi jogaitól, az Magyarországon mindig ellenállásba fog ütközni. Jobbikos politikusként a nemzetpolitika különösen fontos prioritást élvez nálam, így a kárpátaljai magyarok sorsa még inkább foglalkoztat. A magyar politikusoknak az a dolguk, hogy a határon túli magyarság érdekeit képviseljék, még akkor is, ha ez Ukrajna és Magyarország viszonylatában valamilyen feszültséghez vagy konfrontációhoz vezetne.

  •  
    és megosztani