3 december 2013, 14:59

Szöul bekapcsolódhat az USA és Japán Kína elleni védelmi rendszerébe

Szöul bekapcsolódhat az USA és Japán Kína elleni védelmi rendszerébe

Joseph Biden, az Egyesült Államok alelnöke Japánba érkezett, ahol Abe Sinzdo miniszterelnökkel megvitatja a kínai légvédelmi zóna kialakításával kapcsolatos helyzetet. A légvédelmi zónát a Kelet-Kínai-tengeren alakította ki Peking. Kína lépése miatt elégedetlenségét fejezte ki Dél-Korea is.

A dél-koreai külügyminisztérium és védelmi minisztérium bírálta Kínát a légvédelmi körzet kijelölése miatt, rámutatva, hogy ez lefed térséget a dél-koreai területek felett. Jogosak-e Szöul reklamációi vagy sem, erre vonatkozóan Peking tárgyalásokat javasolt. Megjegyzendő, hogy Japánnak Kína semmiféle tárgyalást nem javasolt. De Dél-Korea más dolog. Pekingben nyilván észrevették, hogy az utóbbi időben Szöul kissé távolodott Japántól és az Egyesült Államoktól, akik kemény álláspontot képviselnek Kína és a szomszédjai közötti területi vitákban. Japán és az USA erősíti katonai együttműködését Kína gazdasági és katonai erősödése láttán. Dél-Korea nem nagyon akar vitázni Kínával. Ezért Szöul nem is sietett bekapcsolódni az amerikai- japán rakétavédelmi tervezetbe. Peking, ezt a magatartást, láthatóan értékelte.

Most azonban a szöuli pozícióban változás következett be. A napokban az elnöki hivatal, a kabinet és a kormánypárt ülésén rámutattak: szükség van a dél-koreai légvédelmi övezet kiterjesztésére a jelenlegi határoktól délebbre. Jun Bjung Sze dél-koreai külügyminiszter – a Japánhoz fűződő kapcsolatok romlása óta először – beszélt arról, hogy „erőfeszítéseket kell tenni” ezeknek a kapcsolatoknak a javítására.

Dmitrij Sztrelcov szakértő szerint az erőviszonyok módosulásáról van szó.

Az adott helyzet már régen érlelődött. A szellemet Kína akkor eresztette ki a palackból, amikor hozzálátott nemzeti szuverenitásának aktív megerősítéséhez egész sor, vitatott hovatartozású terület fölött. Dél-Korea álláspontjának magatartásának változása ezen a téren abban a vonatkozásban értékelendő, - hogy bár bizonyos szempontból versenytársak Japánnal - de most közös álláspontra kell helyezkedniük. Kína meglehetős agresszivitással hajtja végre politikáját, így Dél-Korea és Japán gyakorlatilag egy „csónakban” utazik. Nyilván várhatók megállapodások a katonai együttműködés egyes tervezeteiben; amelyek megvoltak korábban, de a fiókba kerültek, amikor kiéleződött a helyzet Szöul és Tokió között.

Amennyiben megállapodnak, akkor reálissá válik a Szöul - Tokió- Washington háromszög, és ennek kialakításában lényeges „érdeme” van Kínának. Peking ugyanis a vitás területekkel kapcsolatos akcióival gyakorlatilag Kína elleni tömbök létrehozására ösztönzi szomszédjait.

  •  
    és megosztani