28 november 2013, 13:30

Ukrajna és az európai Titanic

Ukrajna és az európai Titanic

A jelenlegi ukrajnai helyzet két évtizedes intenzív agymosás eredménye. A Szovjetunió széthullását követően Ukrajnában felnőtt egy nemzedék, amely szentül hiszi, hogy az Európai Unió jótékonysági szervezet, az európai politikusok pedig varázslók, és egy tollvonással Provence-szá változtatják Ukrajnát.

Másrészt felnőtt az európai politikusok nemzedéke, amelyik azt gondolja, hogy bármely áldozatot megér az „egyesült Európa nagyszabású projektjéhez” való csatlakozás. Ugyanakkor a konkrét gazdasági támogatás minden követelményét pimaszságnak tartják.

Janukovics ukrán elnök úgy döntött, hogy nem írja alá a társulási szerződést. Erre a válasz az európai politikusok részéről – az emóciókat leszámítva - nagyjából így foglalható össze: „Nem kell a pénzt számolni!” Merkantilizmussal vádolják az ukrán vezetést, emlékeztetnek bizonyos „gazdasági előnyökre”, amelyeket Ukrajna állítólag a társulással kaphat. Ugyanakkor senki sem ajánl pénzt Ukrajnának gazdasága modernizálásához.

Itt persze érdemes szólni Kelet-Európa tapasztalatáról. Az uniós integrációt követően a reálgazdaság összeomlásának negatív kihatását kezdetben sikerült enyhíteni a nyugat-európai bankok nyújtotta olcsó és elérhető fogyasztói hitelekkel. Mindez egyfajta eufóriát váltott ki. Most azonban bekövetkezett a kijózanodás. A régi üzemek lepusztultak, romlik az infrastruktura, lezárult a "gazdasági csoda".

Figyelemreméltó a közösségi oldalak romániai felhasználóinak a véleménye is. Akadnak, akik irigylik az ukránokat, mert Romániában nem voltak olyan politikusok, akik képesek lettek volna értékelni az EU-hoz való közeledés következményeit.

Brüsszel nem siet hűséges kelet-európai vazallusainak megsegítésével, akik Kínában és Oroszországban kezdenek lehetőséget látni. Ugyanakkor a ruszofób lengyel, baltikumi és svédországi rendszerek mindent megtesznek annak érdekében, hogy Ukrajna kimaradjon ebből a folyamatból.

Az európai ruszofóboknak egész sor geopolitikai vereséggel kell szembenézniük. Ukrajna „fordulata” mellett talán a legérzékenyebb pont a Kína / Kelet-Közép-Európa csúcstalálkozó volt, amelyet Bukarestben tartottak. Brüsszelben dühödten fogadták Kínának azt az óhaját, hogy nélküle állapodjon meg a befektetésekről a közép-európai országokkal. Az Európai Bizottság a 15 résztvevő országnak megküldte az utasítást, amely tiltja, hogy szeparatív egyezeményeket írjanak alá Kínával. A nyomásnak azonban nem volt eredménye. A kelet-közép-európai országok számos egyezményt írtak alá, ezzel is megmutatva Brüsszelnek, hogy az európai értékekről szóló beszédek nem helyettesítik a reális pénzt.

Ukrajna, Kelet-Európa, саммит в Вильнюсе 2013 (спец), Politika
  •  
    és megosztani