15 november 2013, 16:18

Háromszáz év múlva a világóceánból elpárolog az egész víz

Háromszáz év múlva a világóceánból elpárolog az egész víz

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) megállapította, hogy a 2013. esztendőnek minden esélye megvan arra, hogy bekerüljön a meteorológiai megfigyelések eddigi történetében a 10 legmelegebb év közé.

Januártól szeptemberig az átlagos hőmérséklet fél hőfokkal magasabb volt, mint az 1961–1990 közötti évek átlagos évi hőmérséklete (14,2 fok). A WMO főtitkára, Michel Jarraud rámutatott az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedésére és megjegyezte: „Forró jövő elé nézünk”.

A 21. évszázad második felében az abnormális hőség gyakorlatilag évente meg fog ismétlődni, és ez a jelenség a földfelszín 60%-ra lesz jellemző. Azt pedig, amit nem falnak fel a lángok, elönti a víz. Az ENSZ adatai szerint a globális tengerszint évente 3,2 mm-rel növekszik, azaz a múlt századi növekedési ütem dupláját teszi ki. A National Geographic magazin a közelmúltban közzétette bolygónk földrajzi képe módosulására vonatkozó előrejelzést. Ha a globális felmelegedés következtében elolvad a sarki jégréteg, akkor víz alá kerül majdnem minden part menti terület, ahol jelenleg a Föld lakosságának jelentős része él. És a víztömeg majdhogynem élettelené válik, mint az 3,5 milliárd évvel ezelőtt volt. Alekszej Karnauhov biofizikus hangoztatja:

A természetnek nem azon a láncszemei tűnnek el, amelyek általánosan elterjedtek, hanem éppen azok, amelyek már most a kihalás küszöbén állnak. Például, a légköri széndioxid 90%-át a plankton 80 fajtája emészti meg. Ezek a planktonfajták rendkívül függnek a víz hőfokától és savtartalmától. E paraméterek változása a plankton pusztulását okozná. Észre sem vesszük, hogy eltűnt, bár a következmények nagyon is súlyosak lehetnek.

Az óceán sorvadásának egyik alapvető oka a óriási nagyságrendű halászat. Bizonyos adatok szerint a nagytestű halak (tonhal, vitorlás kardhal, atlanti tőkehal, óriási laposhal) populációja 1950 óta 90%-kal csökkent. A halászhajók most már a kisebb testű szardíniákra, szardellákra és heringre szakosodnak. Ezek az utóbbiak viszont kimondottan planktonnal táplálkoznak. Nagyon fontos láncszemnek a táplálkozási láncolat középső részéből való kiemelése aláássa az egész élővilág-rendszert.

Azonkívül az emberi tevékenységi is módosítja a tengerek kémiáját. Növekszik a víz savtartalma, azaz csökken a kálcium-karbonát mennyisége, amely a korallok, kagylók, csontvázak, plankton, különféle tengeri herkentyűk kulcsfontosságú építőeleme.

Azonban a legrettenetesebb nem is az, hogy primitív lesz a tengerek élővilága – véli Alekszej Karnauhov.

Ha nem korlátozzuk magunkat a természeti készletek, többek között szénhidrogén fogyasztása tekintetében, akkor a világóceánból egyszerűen elpárolog a víz. Ez 300 év múlva történhet meg. Tenger mint olyan nem fog létezni. A globális felmelegedés a melegház-katasztrófa visszafordíthatatlan stádiumába lép. Földünk egyféle Vénusszá válik, felszínén a számunkra megszokott formában semmilyen élet nem lesz.

Egyszóval, a mai környezetvédelmi problémák közvetlenül kihatnak minden ember életére. Bár meglehet, hogy a tudomány szempontjából a klímaváltozások ciklikusak: a széndioxid légköri koncentrációja hol növekszik, hol pedig csökken, be kell indulnia az ún. „fordított mechanizmusnak”. Azonban senki nem mondhatja meg, hogy ez mikor következik eb és mi lesz belőle.

  •  
    és megosztani