15 november 2013, 11:32

Előszoba a kelet-európaiak számára

Előszoba a kelet-európaiak számára

Az Európai Bizottság döntése lényegében bizonytalan időre elhalasztotta Bulgária és Románia felvételét a Schengen-övezetbe. Ez tisztán politikai döntés, ami azt mutatja, hogy törés van a hierarchikus vertikumban.

Mindeddig az EU képviselői tartózkodtak az őszinte nyilatkozatoktól. Azt mondták, hogy egyik vagy másik állam nem áll készen, szükség van a reformok folytatására. Beszéltek a migrációs problémákról, az EU külső határain kialakult bonyolult helyzetről. De a sort lehetne folytatni. De most a politikai korrektség maszkja mintha lekerült volna. Először Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke jelentette ki a TF1 francia csatornának adott nyilatkozatában, hogy „a jövő évben sem Bulgária, sem pedig Románia nem lesz a Schengen-övezet tagja”, miután ezeknek az országoknak a csatlakozása „ túl nagy ellenállást vált ki az EU-ban”. Barroso emlékeztetett, hogy októberben az adott lépést ellenezte Németország, Franciaország és Hollandia.

Majd Frederick Vincent, az Európai Bizottság szóvivője, ahelyett, hogy enyhítette volna a helyzeten, még inkább olajat öntött a tűzre, amikor újságíróknak kijelentette: „Az Európai Bizottság véleménye nem változott. Bulgária és Románia kész a Schengen-övezetbe való belépésre. De jelenleg az Európai Unióban olyan helyzet alakult ki, amelynek következtében ez az övezet 2014-ben nem szélesíthető ki. Az EU nem áll készen erre”. A diplomácia nyeléről lefordítva ez annyit jelent, hogy Bukarest és Szófia elvégezte a szükséges előkészítő munkát. De az EU „trojka” Németország, Hollandia és Franciaország személyében (és ezzel a véleménnyel egyes adatok alapján szolidáris Ausztria és Finnország is), jogot formált arra, hogy az egész unió nevében szóljon. Ezzel mintegy dezavuálta az Európai Bizottság korábbi javaslatait, amelyek teljesítésével ígérte a schengeni kapu megnyitását a bolgárok és a románok előtt.

Eléggé botrányos, ugyanakkor jellegzetes a helyzet. Az Európai Unió nyíltan demonstrálja, hogy játék közben változtat a szabályokon, és felülvizsgálja a korábbi döntést a politikai konjuktúrának megfelelően. Brüsszel viselkedése azt mutatja, hogy az EU számára nincs döntő jelentősége a kelet-európai állam szavának, sem annak, hogy milyen reformokat hajtanak végre a gazdaágban és a jogi szférában. Mindenről a „trojka” dönt, saját belpolitikai elképzeléseik, számításaik és fóbiáik szerint.

  •  
    és megosztani