14 november 2013, 17:34

Szakvélemény: a rakétavédelmi rendszer Európában a fegyverkezési versenyhez vezető egyenes út

Szakvélemény: a rakétavédelmi rendszer Európában a fegyverkezési versenyhez vezető egyenes út

Európában október 28-án indították be a rakétavédelmi rendszer szétbontakoztatásának második ütemét, amelyik kiterjed egy romániai elfogórakéta-bázis kialakítására. A harmadik ütemben hasonló bázist létesítenek Lengyelországban. 

A rakétavédelmi rendszerek telepítése már most is veszélyt jelenthet Oroszország szempontjából – hangoztatta az

Oroszország Hangjának

adott exkluzív interjúban

Vlagyimir Jevszejev

.

Romániában tengeri telepítésű Aegis elfogó rakétákat helyeznek el. Ezek egyelőre nem irányulnak hadászati rakéták fejrésze elfogására, azonban a rendszer kiváló modernizációs lehetőségekkel rendelkezik. Ennélfogva az orosz hadászati potenciál számára már most is veszélyes lehet, elsősorban az Északi és Norvég-tenger felől – véli Vlagyimir Jevszejev.

Ha az Aegis rendszerrel ellátott hajók az északi tengereken viszonylag közel kerülnek a Borej típusú orosz tengeralattjárók járőrözési térségéhez, akkor egy ilyen tengeralattjáróról rakétát bocsáthatnak ki feléjük. Azonban az Aegis rendszer elfogja azt.

Moszkva aggasztónak tartja az Aegis rendszerrel ellátott hajók jelenlétét a Fekete- és a Balti-tengeren is.

A szakértő szerint Washington elferdíti a valós helyzetet, amikor azt állítja, hogy az európai rakétavédelmi rendszer az iráni rakétaveszély kivédést szolgálja. Jevszejev véleménye szerint teljesen alaptalan állítani, hogy Teherán interkontinentális rakétával rendelkezik. Ehhez legalább 2 ezer km hatótávolságú hadászati rakéta előállítása szükséges, a hadászati rakéták esetében pedig a repülési távolságnak legalább 5,5 ezer km-nek kell lennie. De erről egyelőre még beszélni is korai lenne – vallja meggyőződéssel Vlagyimir Jevszejev.

Irán Saháb-3 és Saháb-3m rakétákat rendszeresített, melyek hatótávolsága mindössze 1100 km, valamint 1600 km hatótávolságú Gard-1 rakétát. Közben ezeket nem telepítik a nyugati határnál, csakhogy ne provokáljanak ki csapásmérést. Egyszóval, az efféle paraméterekkel rendelkező rakéták egyáltalán nem veszélyesek Európa számára. A szilárd üzemanyaggal működő Szadzsil-2 rakéták hipotetikusan bizonyos veszélyt jelenthetnek Európa némely térsége számára. Azonban ezeket a rakétákat 2011 ősze óta nem tesztelték és nem rendszeresítették a fegyveres erőknél. Vagyis Irán részéről Európát nem fenyegeti semmiféle rakétaveszély. Mindez legenda.

A szakértő rámutatott, hogy orosz rakéták rendelkeznek olyan rendszerekkel, amelyek révén áthatolhatnak a rakétavédelmi rendszereken. Az európai rakétavédelmi rendszer fejlesztői azonban válaszlépéseket készítenek: álcélok megkülönböztetésére irányuló rendszereket, soktöltetű elfogórakétákat és még sok mást is fejlesztenek. Vagyis az orosz hadászati csapatok számára valóban veszélyt jelenthet az európai rakétavédelem, és a haditechnika fejlődésével ez a veszély csak fokozódni fog. Adott helyzetben Oroszország kénytelen újabb lehetőségeket számba venni a rakétavédelmi rendszereken való áthatolás érdekében. Ez pedig fegyverkezési versenyre ösztöni a feleket – hangsúlyozta a szakértő.

  •  
    és megosztani