14 november 2013, 16:34

Schengen kapujában vesztegel Bulgária és Románia

Schengen kapujában vesztegel Bulgária és Románia

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a TF’ francia tévécsatornának adott interjújában kijelentette: a következő, 2014. esztendőben Bulgáriát és Romániát nem fogják felvenni a schengeni országok közé. Érdekes, hogy pontosan két évvel ezelőtt novemberben Barroso és az akkori EP-elnök, Jerzy Buzek egybehangzóan azzal hitegették a bolgárokat és románokat, hogy a kérdés pozitív elbírálásban részesült.

Vagyis sikerült meggyőzni Hollandiát és Finnországot, hogy vonják vissza a két balkáni országnak a szabad mozgás övezetéhez való csatlakozásával szembeni fenntartásaikat, amelyek rendkívül felingerelték Bulgáriát és Romániát.

Bukarest olyannyira megneheztelt a hollandokra, hogy a határon 15 kamiont állított le, amelyek a holland export kulcstermékét – tulipánhagymákat és -magokat – szállítottak. A román szakértők váratlanul veszélyes baktériumot találtak a szállítmányban. Szófia sem maradt adós: elfogultsággal vádolta Gerd Leers holland bevándorlásügyi minisztert, utalva az általa vett bulgáriai telek körül kirobbant botrányra. Állítólag emiatt áll bosszút. Igaz, aztán sikerült valahogy meggyőzni a finneket és hollandokat. Az idő telt, de Bulgária és Románia schengeni csatlakozása körüli huzavona még mindig tart. Kellemetlen helyzet alakult ki.

Fjodor Lukjanov, a Rosszija v Globalnoj Polityike (Oroszország a globális politikában) folyóirat főszerkesztője kommentárja.

Régóta tudni lehet, hogy az EU-ban vannak egyenlő és vannak még egyenlőbb országok, és ez egyáltalán nem szenzáció. Szinte csoda, hogy Bulgáriára és Romániára, majdnem 7 éves uniós tagságukat követően, úgy látszik, nem terjed ki az ottani hivatalosan rögzített egyenjogúság. Természetesen, ezt senki sem mondja ki hangosan, de belül sokaknak komoly kételyeik vannak a schengeni térségnek a nevezett két ország révén való bővítése célszerűségét illetően. Hiszen az európai optimizmus hullámán csatlakozhattak az EU-hoz, egyfajta előleg volt ez számukra, az unió szemet hunyt bizonyos dolgokra: a korrupcióra, bűnözésre, migrációra, amely az évek során óriási problémává nőtte ki magát. Természetesen nem ez a két ország lett a Nagy Európába irányuló illegális bevándorlás „főkapuja”, azonban innen áramlik az olcsó munkaerő. Ám az EU-tagországok egyik kormánya sem kívánja gyarapítani a szociális problémákat a bevándorlók révén. A legkevésbé kívánják ezt a leggazdagabbak: Németország, Franciaország, Hollandia. Éppen ezek az országok ellenzik napjainkban a bolgárok és románok csatlakozását a schengeni térséghez. Így ez a két nemzet lényegében kérelmezőként ott vesztegel a schengeni térség küszöbén, egyfajta másodrendű európaiként. Ez hallatlan! Ha már felvették az országokat az unióba, adjanak akkor egyenlő jogokat mindenben.

Fjodor Lukjanov egyetért a román szakértőkkel, akik megnevezik a történtek valódi okát. Ugyanis a jövő év elején hivatalosan eltávolítják azokat az akadályokat, amelyek az új tagországokból érkező munkaerőnek az uniós piacon való megjelenését korlátozzák. Brüsszel, egyrészt, egyenlő jogokat ad mindenkinek, másrészt zárva tartja Bulgária és Románia előtt azt a kaput, amelyen a két balkáni ország bejuthatna a szabad mozgás övezetébe. Bár a jólétben élő európaiakat meg lehet érteni: partnereik nagyon nem stabilak Szófiában diákok követelik a kormány lemondását a korrupció gyanúja miatt, Bukarestben pedig Traian Basescu elnök azzal vádolja a kormányt és a parlamentet, hogy fedezni próbálják embereiket, akiknek problémáik vannak az igazságszolgáltatási szervekkel. Állítólag emiatt kaptak egy újabb pofont az EU-tól. A kormányfő válaszul azon gyanújának adott hangot, hogy az államfő visszaélt tisztségével, amikor földet vásárolt családja számára. Ami pedig a Schengennel kapcsolatos helyzetet illeti, Victor Ponta miniszterelnök megalázónak nevezte azt és azzal a javaslattal lépett elő, hogy a „schengeni vektort” ki kellene zárni a kormány prioritásai közül.

  •  
    és megosztani