4 november 2013, 10:54

Az ukrán gáz balkáni kalandjai

Az ukrán gáz balkáni kalandjai

Az ukrán sajtó beszámolt arról, hogy az ország kormánya újabb sikert könyvelhetett el az orosz gáztól való függetlenségért vívott harcban. A kormányzat azok után, hogy a Lengyelországon át történő ún. reverzális – azaz ellentétes irányú – gázszállítás megszervezésére irányuló kísérletek kudarcba fulladtak, mert ugyanis a gáz így túl drágának bizonyult, bejelentette, hogy Ukrajna csatlakozni fog az adriai gázkorridorhoz s így a Balkán felől jut hozzá olcsó gázhoz. Csakhogy ez az ábránd sem valósulhat meg.

Az Európai Unió Tanácsának október 25-i ülése keretében Eduard Sztavickij ukrán energetikai és szénipari miniszter egyezményt írt alá, amelynek értelmében országa földgázt szerezhet be a tengeri úton érkező cseppfolyósított gáz átvétele céljából épülő horvátországi terminálon és a szénhidrogént a horvát és a magyar gázhálózaton keresztül Ukrajnába importálhatja. Becslések szerint ezen az útvonalon évente 5-6 milliárd köbméter fölgzát lehetne szállítani.

Az értelmetlen csővezetékekre, pl. a Iasi–Ungheni vezetékre pénzt kiutaló európai energetikai biztos, Günther Oettinger bábáskodott az adriai gázkorridor projektje körül. A történet röviden ekként összegezhető: az európaiak pénzt utaltak ki, ünnepélyes keretek közt átvágták a szalagot, a csővezeték első szegmensének nagy külsőségek közepette történt lerakása másnapján a román építőmunkások eltűntek a ködben a csövekkel és technikával együtt. A felügyelő szervek máig keresik a kiutalt pénzt, a munkásokat és a román vállalkozók lelkiismeretét, de egyelőre eredménytelenül.

Aligha hihető, hogy az adriai gázkorridor bármiben is segítségére lenne Ukrajnának. Először is, a korridor legjobb esetben csupán 2017-ben kezd majd üzemelni. Másodszor, annak dacára, hogy a horvátországi Krk szigeten épülő terminál projektje valóban létezik, a tengeri gázszállításra egyelőre nem írtak alá szerződést, és erre még kilátások sincsenek. Ennek oka az európai és ázsiai gázár-különbség, amely 25–50%-ot tesz ki, miközben az ázsiai gazdaságok növekedést mutatnak, középtávú perspektívában viszont a japán nukleáris kapacitások üzembe helyezésének problémája nem lesz megoldva. A folyó piaci konjunktúra miatt azok a kitermelők, amelyek válogathatnak a felvevőpiacok közt, nyilván nem Európába, hanem Ázsiába fognak gázt eladni.

Ha a piacon valóban létezne jelentős mennyiségű le nem szerződött földgáz, akkor Ukrajna megpróbálhatná befejezni az ogyesszai terminál építését, erre azonban az ukrán kormánynak nincs pénze és gázt sem képes találni.

Az adriai gázkorridoron át megvalósuló gázszerződés aláírásának köszönhetően az ukrán kormány még jó néhány éven át biztathatja a választópolgárokat azzal, hogy hamarosan megszabadulhatnak a Gazpromtól, de ennél többet nem tehet. Amikor pedig ez a projekt is csak papíron marad, Kijev kitalál egy újabb mesét belföldi használatra.

  •  
    és megosztani