29 október 2013, 19:51

Miért köpünk a Nagy Testvérre?

Miért köpünk a Nagy Testvérre?

Miután Edward Snowden leleplezte a Prism amerikai kormányzati hírszerzési programot, úgy tűnt, hogy a világ nem hisz többé a „magánélet sérthetetlenségében”. De úgy tűnik, bennünket nem érdekel, hogy a Nagy Testvérünk 24 órán át figyelemmel kíséri minden lépésünket. Éppen ellenkezőleg, ez jól esik nekünk. Az Oroszország Hangja és Irina Lukjanova pszichológus meg próbálta érteni ezt a társadalmi jelenséget:

Az emberek megszokták, hogy az elmúlt években, a szó szoros értelmében „üvegfalak” mögött élnek. Az állampolgárok többségének magánélete maximálisan átlátszó lett. Számukra ez már nem személyes, külön terület, hanem az, amit lehet és kell is közszemlére tenni.

A modern társadalom rendkívül nagy mértékben függ a közösségi hálózatoktól és az internettől. A statisztikák szerint a világhálózat felhasználóinak 98 százaléka naponta legalább 15 percet szentel neki. Ha viszont a fiatalokat vesszük, azok nem perceket, hanem órákat töltenek a hálózatban.

Egy orosz kutatócsoport nem olyan régen érdekes kísérlet végzett, amelyben 13-17 éves tinédzserek, 22-30 éves fiatalok és 32-45 éves felnőtt felhasználók vettek részt. Arra kérték őket, három napig ne használják a számítógépet, és ne böngésszenek az interneten. Riasztó volt az eredmény: a legfiatalabb csoportban már az első napon mindenki megsértette a szabályt. A középső csoportban a résztvevők csak 30 %-a képes volt lemondani az internetről három napra. A legjobb eredményt az idősebb csoport mutatta: több mint 75 százalékuk teljesítette a feladatot.

Ezek szerint, minél hamarabb elkezdenek az emberek internetes tevékenységüket, minél hamarabb átviszik saját közösségi életüket a virtuális valóságba, annál nehezebben mondanak le az internetről – mondja Irina Lukjanova:

Sokan csak a közösségi hálózatokban építik saját világukat. A valós világban csak azért csinálnak fényképeket saját magukról, hogy pár perc múlva feltehessék azt a webre, és hogy kommentárt kaphassanak róla. Függőség az internettől, és a „láthatatlan” többség véleményétől nagyon gyakori probléma manapság. Különösen igaz ez a fiatalabb generáció vonatkozásában. Ezért a szülőknek segíteniük kell, hogy a gyermek megszokja a virtuális térben folytatott tevékenységet, meg kell tanítaniuk a gyereket ellenőrizni az időt, amelyet az interneten tölt, és meg kell magyarázniuk, mennyire célszerű egy-egy információ közlése.

Az internet egy újfajta kábítószer. És még az sem különösen érdekel bennünket, ha a Nagy Testvér kémkedik utánunk. Elvégre kevesen vannak olyanok, akik hajlandók lemondani a hatalmas hálózat használatáról. Hiszen az információ titokban tartásáról szóló szerződés elolvasása után mindannyian bejelöltük a mezőt, amelyre rá van írva, hogy „Elfogadom”.

  •  
    és megosztani