4 október 2013, 16:53

Magyarország gazdasági egoizmusa versus eurointegráció

Magyarország gazdasági egoizmusa versus eurointegráció

Amíg a vezető nyugat-európai országok együttes erővel próbálják elkerülni az adósságválság újabb fordulóját, Magyarország saját gazdaságpolitikáját folytatja. A magyar kormány protekcionista intézkedései egyre nagyobb érdeklődést keltenek a szomszédos országokban.

Magyarország kétségtelen gazdasági sikerei, Orbán Viktor kabinetje számos tisztán protekcionista intézkedésével együtt, lehetővé teszik azt a feltételezést, hogy a jelenlegi európai pénzügyi és gazdasági válságot nem csak az EU-val együtt lehet felszámolni, hanem egy-egy adott ország erőfeszítései révén is – vélik a szakértők.

Az után, hogy 2004-ben Magyarország és a régióbeli szomszédai csatlakoztak az Európai Unióhoz, az unió speciális alapjából ezek az országok pénzt kezdtek kapni az u.n. „terjeszkedési költségek” fedezésére. Egy főre átszámítva, egy lengyel állampolgár 60 eurót kapott évente, egy magyar 45 eurót, egy cseh állampolgár viszont 29 eurót.Most viszont nézzük meg, mennyit kaptak ebből az alapból 2000-ben az EU jelenlegi „problémás” tagjai: egy görög állampolgár 437 eurót, egy ír 419, egy spanyol 216 eurót.

Felmerül egy jogos kérdés: mennyire hatékonyak ezek a befektetések, és miben rejlik a Közép- és Kelet-Európának kifizetett összegek közötti szembetűnő különbség? Az Európai Bizottság homályosan utal Magyarország, Lengyelország és Csehország lakosságának alacsony jövedelmére és vásárlóerejére. De hiszen éppen az EU alapjainak a feladata, hogy gondoskodjanak ezen mutatók emeléséről.

Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a magyar kormány a Brüsszeltől és más európai hatalmi centrumoktól független politikát folytat. Ennek az irányvonalnak megfelel az is, hogy az állam visszanyerte kulcspozíciókat az energiapiacon és a lakás- és kommunális szolgáltatások terén. Vjacseszláv Szencsagov közgazdász hangsúlyozta, hogy különösen az energetikai és a kommunális szférában fontosak az új megközelítések:

Minden országban aktívan növekszik a telekommunikációs szféra. Az energetika és a kommunális szféra nem olyan gyorsan fejlődik, és nem kap ösztönzést a fejlettebb új iparágaktól. Ennek eredményeképpen egy nagyon komoly ellentmondás alakul ki. Így tehát már most gondoskodni kell hosszú távú befektetési koncepciókról ezen „válságos” területeken.

Jürgen Habermas híres német filozófus és szociológus az európai integráció alapjairól beszélve, egyszer megjegyezte: „Nem arról van szó, hogy valami újat találjunk ki, hanem arról, hogy meg kell őrízni a modern nemzetállamok vívmányait, terjeszteni kell ezeket más államokra. És ennek a folymatnak csak a formája lesz új.” Sajnos, az Európai Unió vezetőségének intézkedései gyakran pont ellenkező irányba vezetnek.

  •  
    és megosztani