26 szeptember 2013, 18:13

Léggömb segít a távoli kozmosz tanulmányozásában

Léggömb segít a távoli kozmosz tanulmányozásában

Az európai tudósok a Naprendszerhez nem tartozó bolygókat olyan teleszkóp segítségével fogják tanulmányozni, amellyel egy óriási léggömböt szerelnek fel. Ez bizonyos vonatkozásban megismétli Oroszország tapasztalatát, amely az 1980-as évek közepén más bolygók tanulmányozásához léggömböket használt. Annak idején a Vega-1és a Vega-2 űrszonda kutatási berendezésekkel felszerelt léghajókat szállított a Vénus atmoszférájába.

De az európai léghajó nem repül el messzire a Földtől, és szabadon úszik majd a levegőben 40 kilométeres magasságban. Ahhoz, hogy kivigyék a teleszkópot a világűrbe nincs szükség drága rakétára, és maga a készülék is viszonylag rövid idő alatt készülhet el. Az EchoBeach nevű projekt a Cardiff-i Egyetemen valósul meg, a tudósok tervei szerint a léggömb 2017-ben indul útnak.

A brit tudósok infravörös távcsővel szerelik fel a léggömböt. Létrehozása során a tervezőknek bonyolult problámákat kell megoldaniuk –mondja Oleg Malkov fizikus:

A fő probléma a stabilizáció. Fontos, hogy a fényképezés során a teleszkóp egy és ugyanarra a pontra célozzon. A másik probléma a hűtés. Az infravörös sugárzás felvételéhez az egész szerkezetet kriogén hőmérsékletre kell hűteni.

Az EchoBeach lehetőségei szerényebbek lesznek, mint a Kepler keringő obszervatóriumé, amelyet a NASA indított a világűrbe. Eddig ez az obszervatórium 134 Naprendszeren kívüli bolygót fedezett fel. Az EchoBeach csak a legnagyobb és a legmelegebb bolygókat láthat, amelyeknek mérete a Jupiteréhez hasonló. Felmerül a kérdés: mire jó egy nem egészen tökéletes eszköz? Egyik feladata, hogy kipróbálják a távcső szerkezetét és külső formáját, hiszen a szerkezetet az Európai Űrügynökség elkövetkező missziójában fogják alkalmazni – mondja Oleg Malkov.

Sehol máshol egyszerűen nem lehet ellenőrízni az infravörös teleszkópot. Ha a világűrbe akarjuk küldeni, akkor az ellenőrzést a légkör felső rétegeiben kell végezni.

Az elkövetkező missziónak, amely során tanulmányozzák majd a nem-szolár bolygókat, az Echo nevét adták. A projekt szerint a Lagrange L2 pontjában öt űrteleszkópot helyeznek el. A szerkezet az orosz rakéták segítségével a Kourou űrrepülőtérről, Francia Guyanából indul útnak, nem korábban, mint 2022-ben. Az Echo misszió célja nem új exobolygók felfedezése, hanem a már ismert bolygók légköre összetételének a tanulmányozása. A mai napra a non-szolár bolygók katalógusában csaknem egyezer planéta szerepel, de csak nyolc bolygó légkörének összetételét sikerült megállapítani.

  •  
    és megosztani