21 szeptember 2013, 17:18

Ki szervezte az albán elnök elleni merényletet?

Ki szervezte az albán elnök elleni merényletet?

1997. június 29-én rendkívüli választásokat tartottak Albániában. Június 4-én azonban merényletet követtek el Sali Berisha elnök ellen, ami szerencsére sikertelennek bizonyult. A lázadó országban a békefenntartó szerepét betöltő olaszok biztosak voltak abban, hogy ez egy összehangolt akció volt.

Róma úgy döntött, hogy minden esetre erősítést küld a már a régióban tartózkodó 2,5 ezer fős kontingenséhez. A választások előtt szükséges volt a választók biztonságáról gondoskodni. Rómában gondosan elemezték a Berisha elnök ellen elkövetett sikertelen merénylet minden részletét. Kiderült, hogy bár félholtra verték a bérgyilkost, az mégsem árult el semmit se.

Az olasz kriminológusok azzal az elmélettel álltak elő, miszerint az albán biztonsági erők követték el a támadást, hogy jelentősen megnöveljék Sali Berisha népszerűségét. A római televízió napokon át azt a jelenetet sugározta, amelyen látható volt a 26 éves Ilir Ceta, miközben valamint az elnök felé dob. Egyesek szerint ez gránát, míg mások szerint közönséges sörösüveg volt. Miért nem sérült meg senki se a tömegből vagy Berisha környezetéből? Ez továbbra is rejtély maradt.

Róma nem tartotta kizártnak, hogy Berisha ezzel jelezte az ellenzék számára, hogy ki az úr az országban. Az ellenzék biztos volt abban, hogy Berisha rendőri ellenőrzéseket és kijárási tilalmat tart Albániában. Ez lehetővé tenné, hogy ne a választások napján összesítsék a szavazatokat, hanem másnap reggel. Az ellenzékiek szerint bőven lett volna idejük a csalásokra. Természetesen ez újabb erőszakhullámot okozhatott volna. Albániában így is minden nap meghalt valaki, ami tovább fokozta a feszültséget Olaszországban. Ott attól tartottak, hogy valaki a katonák közül halhat meg. Másrészt pedig még a sikeres választási eredmények esetén se biztos, hogy felügyelet nélkül lehet hagyni az albánokat. Itt annyi fegyver volt a lakosság kezében és annyi gyűlölet észak és dél között, hogy csak idegen beavatkozással lehetett visszatartani a polgárháborút.

Macedóniában, ahol mintegy 400 ezer albán él, attól tartottak, hogy a véres események átterjednek Albániából. Tirana és Szkopje kapcsolata sosem volt felhőtlen. 1997 nyarán Lázár Kitanovski honvédelmi miniszter a legjobban az albán menekülthullámtól félt, mivel már se Olaszország, se Montenegro, se Horvátország nem fogadta be őket. Az éhség és a kétségbeejtő helyzet arra kényszerítette az embereket, hogy bármit megtegyenek a megmenekülés érdekében. Macedónia pedig fantasztikus tranzitzóna, az első állomás a gazdag és virágzó Nyugati álom eléréséhez. Macedóniában továbbá sok albán falu van, ahol idénymunkához juthattak volna a menekültek. Akik nem jutottak munkához, gyakran csalásokkal foglalkoztak és legtöbbször pedig a kifosztott albán laktanyák olcsó fegyvereivel (géppuskák, gránátok, aknavetők, lőszerek) kereskedtek. Ezért a macedón hatóságok szigorú biztonsági intézkedéseket vezettek be a határon. Ellenkező esetben akkora mennyiségű hadifelszereléssel látták volna el Macedóniát a szomszédos spekulánsok, hogy megjósolhatatlan lett volna annak következménye.

  •  
    és megosztani