20 szeptember 2013, 17:12

Miként tett túl Bellingshausen James Cookon

Miként tett túl Bellingshausen James Cookon

Pontosan 235 évvel ezelőtt született a világhírű orosz tengerész felfedező, Fabian Gottlieb von Bellingshausen (orosz neve Faggyej Faggyejevics Bellinszgauzen). Mihail Lazarjevvel együtt ő fedezte fel bolygónk déli kontinensét, az Antarktiszt, amelynek partját a Vosztok és a Mirnij hajókon érték el.

Bellingshausen a Balti-tengeri Saaremaa szigeten született, balti német család sarjaként. 24 éves korában résztvevője lett az első orosz világ körüli tengeri utazásnak. További 17 év múlva pedig Mihail Lazarjevvel együtt útnak indult, hogy felkutassa a hatodik kontinenst.

Arról, hogy valahol távol, a déli féltekén létezik egy titokzatos szárazföld, már az ókori klasszikus tudósok is írtak. Az évszázadok során az emberek több próbálkozást tettek, hogy felkutassák ezt a földet, de mindhiába. Az Antarktiszhez a legközelebb jutott el James Cook. A nagy angol tengeri feltaláló többször átszelte a déli sarkkört, de mégsem sikerült észrevennie szárazföld partját. Cook kijelentette, hogy utána másoknak már nincs ott semmi keresnivalójuk, azaz hogy a titokzatos kontinens nem több, mint mítosz. Ezt el is hitték neki.

Azonban egy félévszázad múlva a világhírű brit elfedező állítását Oroszországban megkérdőjelezték. 1819 tavaszán a pétervári Admiralitás Faggyej Bellingshausen és Mihail Lazarjev kapitányokra bízta az első orosz déli-sarki expedíció vezetését. Az Arktisz és Antarktisz Oroszországi Állami Múzeumának igazgatója, Viktor Bojarszkijelmondta.

– Az utazás során a hajók kihasználták azt a hatalmas áramlatot, amelyik a térségben nyugatról keleti irányba halad. Ők is ezt az irányt tartották, igyekezve lehetőség szerint délebbre jutni. A kérdéses időszakban ott nem ritka jelenség a vihar, és jéghegyek is gyakran előfordulnak. Hajózás szempontjából a viszonyok nem a legkényelmesebbek. Mindazonáltal a hajóknak sikerült megközelíteniük a szárazföldi jégzátonyt.

A több tucat méter magas jégzátony mentén haladva, a Vosztok és a Mirnij elérte az utólag Antarktiszinek nevezett félsziget csücskét. Abban az időben a déli féltekén nyár volt, így a szárazföld egy része szabad volt a jégtakarótól. A hajó fedélzetéről olyan madarakat lehetett látni, amelyek nem fordulnak elő nyílt tengeren. 1820. január 28-án Bellingshausen feljegyezte a hajónaplóba: „Világosan észlelhetők a szárazföldre utaló jelek”. Ez a feljegyzés lett a nagy földrajzi felfedezés bizonyítéka.

Az idén, 2013-ban az Antarktisz partjai felé indul sorrendben immár az 59. orosz expedíció. Az expedíció főnöke, Valerij Lukin hangoztatta:

– Országunk jelenleg öt egész éven át működő állomást és további 5 szezonális bázist tart fenn. A múlt év óta az orosz antarktiszi expedíció tevékenységét két tudományos expedíciós hajó – az Akagyemik Fjodorov és az Akagyemik Tresnyikov – biztosítja.

Az 1959. évi washingtoni szerződés értelmében a világ hatodik kontinensén nemzetközi igazgatási rendszert létesítettek. Az aláíró országok lemondanak mindennemű területi igényről. Azonkívül az Antarktiszt atommentes és egyéb fegyverektől mentes övezetnek nyilvánították. Napjainkban a kutatók egyfajta köztársaságának nevezhető.

  •  
    és megosztani