13 szeptember 2013, 16:03

Magyar gazdasági csoda az EU bosszantására

Magyar gazdasági csoda az EU bosszantására

Magyarországon az infláció rekord szintűen alacsony lett 1974 júniusa óta. Ennek ellenére az EU vezetősége azzal vádolja a magyar kormányt, hogy nem eléggé hathatósan száll szembe a válsággal.

A magyar Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatok láttán még a helyi szakértők is elámultak. Júniusban az infláció 1,8%-t tett ki, és az elemzők arra számítottak, hogy 1,7% körül alakul majd, de augusztusban az infláció nyomása mindössze 1,3%-osnak bizonyult, ami évtizedek óta a legalacsonyabb mutató.

Vajon hogyan sikerült Magyarországon a pénzügyi válság idején az inflációt lenyomni az 1974. évi szintre, amikor az állami kapitalizmus korszaka volt és az árakat kormányzatilag szabályozták? A brüsszeli tisztségviselők számára sajnálatos módon a kemény költségvetési rendtartás receptjei és az Európai Központi Bank felügyelő funkcióinak szilárdítása ebben nem játszott szerepet. Az infláció nem Brüsszel, hanem a magyar kormány válságkezelési intézkedései előtt hátrált meg.

Orbán Viktor nemzetileg elkötelezett szociális-gazdasági átalakulásokra szánta el magát, mit sem számolva Brüsszel parancsszavával. Így, többek között a kormány 2013 januárja óta 10%-kal csökkentette az árakat a gázra, villamos energiára és fűtésre, a kezelő vállalatokra hárítva ennek költségeit. Az unióban akkor a piacgazdaság alapjai aláásásáról, az Európai Bizottság javaslatai semmibevételéről és populizmusról beszéltek. Azonban még a hivatalos uniós ügynökség, az Eurostat is kénytelen volt elismerni, hogy az ország kijutott a recesszióból: a kormánynak az EU által előírt szint, vagyis a GDP 3% alatt sikerült tartani a költségvetési hiányt, az év végére pedig stabil gazdasági növekedés várható. Egyszóval, kiderül, hogy némely esetekben előnyös megtartani a pénzügyi-hitelpolitika függetlenségét?

A „magyar gazdasági csoda”, amelyről egyes szakértők beszélnek, arra késztetheti az Európai Uniót és egyéb intézményeket, hogy felülvizsgálják Kelet-Európa helyére és szerepére vonatkozó nézeteket. Ugyanis, amint azt az utóbbi évek eseményei mutatják, a válság fő csapása nem rájuk sújtott le, hanem Görögországra, Portugáliára, Spanyolországra és Írországra.

A maastrichti egyezmények szabályai, az euró-övezetbe tömörült országok kritériumai, egyes intézmények hatékony működésének tényezői közismertek, de azokat abszolút nem vették figyelembe. Minden ország sérti a pénzügyi-gazdasági szabályokat, de a kelet-európaiak mégis körültekintőbbeknek bizonyultak nyugat-európai uniós kollégáiknál.

„A Nyugat válságot él át, nincs vezére, választ keres korunk újabb kihívásaira” – ekként jellemezte az Európában és a világban kialakult helyzetet a The American Interest amerikai kiadvány. Így nem csoda, hogy egyes európai országok a felmerülő problémákat saját elképzeléseiknek és koncepcióiknak megfelelően próbálják megoldani. Úgy látszik, Magyarország az első „tavaszi fecske” lett ezen az úton.

  •  
    és megosztani