12 szeptember 2013, 12:33

Orosz történész: a nagy államok nem törődnek számos nép sorsával

Orosz történész: a nagy államok nem törődnek számos nép sorsával

„Szerbia, Montenegró és az albán kérdés a XX. század elején”címmel jelent meg Pjotr Iszkenderov monográfiája. Az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének munkatársa és az Oroszország Hangja Rádió szemleírója ismertette könyvének alapvető téziseit.

"A könyv a Balkán példáján a népek közötti konfliktusok lényegének kutatásával foglalkozik. Megpróbáltam elemezni a konfliktusok rendezésének lehetséges módjait. Sok éves munkát végeztem orosz, szerb, montenegrói és albán levéltárakban, dolgoztam irattárakban Ausztriában, Olaszországban és más európai országokban is.

A mai helyzet igazolja, hogy a történelem, főleg a Balkánon, spirális alakban fejlődik. Nagyon sok esemény, amely megkérdőjelezi a fennálló jogrendet, még a létező balkáni határokat is a térségben, száz évvel ezelőtt zajlott le. A kérdések rendezetlensége nem vezethetett jóra. Ma azt látjuk, hogy az európai hatalmak, a nemzetközi közvélemény nem értékeli annak a balkáni lőporos hordónak az erejét, amely száz évben egyszer robbanni szokott.

Ismert Gerhard Schröder német kancellár véleménye arról, hogy a koszovói albán szakadárok támogatása lehetővé tette, hogy később Németország aktívabb szerepet játsszon az iraki válságban, pontosabban, hogy bírálja és szembeszálljon a felhatalmazás nélküli beavatkozásról szóló amerikai döntéssel. Mindez példázza, hogy az ellensúlyok elmélete, amelynek geopolitikai jellege van, lehetővé teszi, hogy a nagyhatalmak elérjék céljaikat, anélkül, hogy különösebben törődnének egész népek sorsával.

A monográfiában számos mítoszról is szó esik. Elsősorban arról, hogy úgymond kezdettől fogva „be volt programozva” a koszovói probléma, hogy a szerbek és az albánok között – a civilizációk ütközésének koncepciója szellemében – történelmileg elkerülhetetlenek az ellentétek. A másik oldalon ott vannak a nagyszámú - elsősorban nyugat-európai - kutatások, amelyek tagadják az albán tényezőből származó veszélyt. Pontosabban, mindenben a szerb felet tartják vétkesnek, és semmiféle fenyegetést nem látnak abban, hogy Koszovó önjelölt módon kiáltotta ki függetlenségét.

A fő következtetés az lehet, hogy a koszovóihoz hasonló konfliktusok, a szerbek és az albánok közötti ellentmondások leküzdhetők, megoldhatók különféle integrációs modellek segítségével, amennyiben a Balkán népeit nem akadályozzák meg abban, hogy egymás között megegyezzenek."

Balkán, monográfia, Politika
  •  
    és megosztani