11 szeptember 2013, 14:43

A Szu-35Sz ötödik generációja

A Szu-35Sz ötödik generációja

A Szu-35Sz kínai exportjára kötött szerződésnek köszönhetően e repülőgépek előtt megnyílik az út a külföldi piacokra. Ugyanakkor a Kínával folytatott haditechnikaim együttműködés tapasztalatai alapján félő, hogy az átadott gépegységeket és technológiákat esetleg kalóz módon másolják” majd ebben az országban pláne, hogy viszonylag kevés repülőgépet szereznek be.

A Szu-35Sz története a nyolcvanas évek közepébe nyúlik vissza, amikor a távol-keleti Komszomolszk-na-Amure városban megkezdődött a Szu-27-es modernizált változatának kifejlesztése. A jövőbeli Szu-27M repülőgépet, amely később a Szu-35 indexet kapta meg, modernebb berendezéssel, több fegyverzettel látták el, beleértve a „levegő-föld” precíz fegyvereket, azonkívül repülés közben is után lehetett tölteni üzemanyaggal. Az első Szu-35-ös sorsa nem a legszerencsésebben alakult, a Szovjetunió felbomlása miatt nem sikerült beindítani a gép sorozatgyártását.

A 2000-es évek elején a Szuhoj tervezőiroda felújította az ötödik generációs gépek fejlesztését, aminek eredményeként megjelent a nevezetes T-50 PAK FA. Eleve tudvalevő volt, hogy az új gép kifejlesztése nem megy gyorsan. Végeredményben döntés született a vadászgép „átmeneti” verziójának kidolgozásáról a T-10-es (Szu-27-es) platformja alapján, amelyik a „felszabadult” Szu-35-ös jelzést kapta meg. A zűrzavar elkerülése végett az index BM betűkkel bővült (ami „nagy modernizációt” jelent), a 35-ösök pedig a Szu-35Sz indexet kapták meg.

Az alapmodellnek tekintendő Szu-27-től a Szu-35-ös abban különbözik, hogy hajtóművei korszerűbbek, modernebb a radarja, és fel van újítva a pilótakabinja, beleértve a multifunkcionális színes képernyőket és még sok más újdonságot. A gépbe olyan rendszereket és gépegységeket helyeztek be, amelyeket már korszerűsítet változatban az ötödik generációs repülőgépeknél alkalmaznak.

A 2000-es évek vége óta, vagyis a gép első tesztelése óta beszélnek a Szu-35Sz esetleges kínai exportjáról, és azóta aggályokat fejtenek ki az esetleges következményekkel kapcsolatban. Oroszország már rendelkezik negatív tapasztalatokkal: Kína annak idején felmondta a Szu-27SzK gépegységekre vonatkozó licencszerződést és beindította a Szu-27-es kínai másolata, a J-11-es sorozatgyártását. Aztán pedig, a lemásolt gép és a Szu-33-as szovjet fedélzeti vadászgép Ukrajnában beszerzett prototípusa bázisán létrehozta a j-15-ös fedélzeti vadászgépet. Ennek alapján felmerül a gyanú a Szu-35Sz sorsát illetően.

Ugyanakkor a másolásnak aligha lenne értelme. Tekintettel a Szu-27-eshez képest végzett módosítások volumenére és a J-11-es gyártásával kapcsolatos problémákra, pláne ami a hajtóművet illeti, nyilvánvaló, hogy a Szu-35Sz lemásolása jelentős időt igényelhet.

Oroszországban akkorára már kifejlesztik a vadászgép modernizált változatát, és ami a legfontosabb, beindul a gépek ötödik generációjának sorozatgyártása is. Azonkívül a Szu-35-ösre vonatkozó szerződés komoly szankciókkal sújtja az új technikai eszköz kalóz másolására irányuló próbálkozásokat, és Kína aligha kockáztatja meg azt, hogy emiatt elrontsa kapcsolatait Oroszországgal.

  •  
    és megosztani