10 szeptember 2013, 17:20

Új orosz légvédelmi rakéta Kína érdeklődésére számíhat

Új orosz légvédelmi rakéta Kína érdeklődésére számíhat

A MAKS-2013 Légiszalonon először mutatták be azt az új orosz rakétát, amelyet a TOR-M2 légvédelmi rendszerben használnak. Ez a rendszer a TOR-M1 komplexum radikálisan korszerűsített változata, amelyet Oroszországban és Kínában alkalmaztak.

Az új rakéta nagyobb – 1000 m/s – sebességgel és nagyobb távolságra – 16 kilométerre – repül. A TOR-2MU komplexumot, amelyben alkalmazzák az új rakétát, 2012-ben rendszeresítették az orosz hadseregben. A komplexum tökéletesebb tűzirányító rendszerrel van felszerelve, és egyszerre 48 célt tarthat megfigyelés alatt, ebből négy célra egyidejűleg tud lőni.

1996-1999 között Kína 35 TOR-M1 komplexumot kapott, és hamarosan másolni kezdte azokat. Szakmai körökben régóta tudták, hogy a tervezők foglalkoznak a komplexummal, de csak 2011-2012-ben kezdték szállítani azokat számottevő mennyiségben az orosz hadseregbe. Nem a legújabb orosz kifejlesztés másolására a kínai iparnak körülbelül ugyanannyi idő kellet, mint Oroszországnak egy korszerűsített változatának kifejlesztésére.

Kínában megjelentek olyan cikkek, amelyekben írják, hogy a HQ-17 rendszer a TOR-M1 korszerűsített változata, de a korszerűsítés aligha volt jelentős. Valószínűleg Kína egy olyan rendszert kapott, amelynek harci hatékonysága sokkal alacsonyabb, mint a legújabb orosz változatáé. Kína nem vette meg a licencet az orosz rendszer gyártására, de ezzel aligha takaríthattak meg jelentős összeget, hiszen a kínai mérnökök és munkások sokévi munkája nem volt ingyenes.

Mivel a fegyverrendszerek egyre bonyolultabbá válnak, a külföldi technológia másolásának kínai rendszere az idő múlásával nem lesz annyira vonzó. Több esetben ez oda vezetett, hogy Kína csak ebben az évtizedben képes volt elsajátítani olyan rendszerek gyártását, amelyeket a Szovjetunióban az 1980-as években alkottak meg. Másolatok gyártása csak akkor segítheti elő a termelés fejlesztését, ha polgári termékekről van szó – olyanokról, mint az autók, mert ezek technikailag egyszerűbbek, és könnyebb megszerezni a róluk szóló információt. Amikor haditechnikáról van szó, a másolási programok évekre húzódhatnak. Ezen kívül, a másolás nem ösztönzi a mérnökök képzését, és gátolja a kreativitást.

Szovjet és orosz technikai eszközök, mint amilyen a J-15 vagy a HQ-17, licenc nélküli másolása időigényes, és nyilvánvalóan ezek a modellek elavulnak. Egy licenc vásárlása néhány százmillió dollárba kerülhet a kínai államnak, ami nem is olyan sok. Ebben az esetben a kínai fél gyors eredményhez juthatna, mert kész, használható rendszereket kapna, és koncentrálni tudná erőfeszítéseit eredeti, új generációs fegyverek megalkotására. Az ilyen megközelítés csökkentené Kína külföldi partnereinek óvatosságát, és kiszélesítené a kínai védelmi ipar számára hozzáférést orosz és más külföldi technológiákhoz.

  •  
    és megosztani