8 szeptember 2013, 17:17

Veszélyben vannak a szíriai kulturális objektumok

Veszélyben vannak a szíriai kulturális objektumok

A Világörökség kincsei eltűnhetnek a föld színéről a közel-keleti országban zajló polgárháború miatt. Az UNESCO ezek közül hatot nemrég felvett arra a listára, amelyeket a megsemmisülés fenyeget. Köztük szerepel Damaszkusz és Aleppo óvárosa. Ezekről az ie. 3. évezredben tesznek először említést.

Örökre eltűnhet Bosra óvárosa is, amely szinte teljesen fekete bazaltból épült fel. Ugyanez a sors fenyegeti Palmirát, a késő ókor egyik leggazdagabb városát is.

Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója a napokban a Világörökség kincseinek megóvására szólított fel. ”Minden érintett tegye meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy megakadályozzák az iszlám világ egyik legértékesebb öröksége elleni további károkozást” – jelentette ki, megígérve, hogy a konfliktus végeztével egy speciális szakértői csoportot küldenek Szíriába, hogy felmérjék a károkat.

Milyen állapotban vannak az UNESCO szíriai emlékműi és milyen lépéseket tesz a nemzetközi szervezet azok megőrzésére? Erről mesélt az Oroszország Hangjának adott exkluzív interjújában Karim Hendili, a UNESCO Világörökség Bizottságának tagja:

Jelen pillanatban Aleppo szenvedte el a legnagyobb károkat, ahol a legintenzívebb harcok zajlottak. A város kedvező földrajzi fekvése, amely Szíria fontos gazdasági és stratégiai központjává tette őt, a háború idején visszacsapott rá. Komoly károkat szenvedett Aleppo fellegvára, amelyet a X. században építettek. Szinte teljesen megsemmisült a Közel-Kelet legrégebbi piaca, a Souq al-Madina, ahol hatalmas tűz volt. Megsemmisült az Omajjád-mecset minaretje, amely az egyik legnagyobb és legrégebbi a világon. A harci övezetben készült fényképek arról tanúskodnak, hogy katasztrofális a kulturális tárgyak helyzete Szíriában.

Nem mindig a bombázás és a lövöldözés tehető a pusztulás felelősévé. Az országban most hihetetlenül felerősödött a fosztogatás. Kihasználva a helyzetet, illegális ásatásokat folytatnak. Különös ”népszerűségnek” örvendenek a köreikben a Szíria északi területén található ősi települések. A zsákmányt gond nélkül értékesítik külföldön: nyilvánvaló okokból a határellenőrzés jelentősen meggyengült Szíriában.

A helyzet sokkal rosszabb is lehetne, ha a UNESCO szakértői nem hívták volna fel időben a nemzetközi közösség figyelmét erre a problémára – jegyezte meg Karim Hendili:

A UNESCO már 2011-ben megkongatta a világörökség vészharangját a szíriai hagyaték kapcsán, amikor elkezdődött a konfliktus az országban. Folyamatosan próbálunk hatni a kialakult szituációra. Idén februárban az UNESCO szervezésében fontos nemzetközi találkozót tartottak Jordániában, amelyet a kulturális javaknak a fosztogatók általi, szomszédos országokba történő illegális kereskedelmének szenteltek. Ezen a régió számos országának vezető beosztású rendőrségi és vámügyi tisztviselői vettek részt, akik megállapodtak az operatív információk fokozott cseréjében. Az UNESCO kérésére olyan szervezetek kapcsolódtak ehhez a tevékenységhez, mint az Interpol, a Vámügyi Világszervezet, valamint a kulturális értékek piacának befolyásos tagjai.

Ez a munka meghozza a maga eredményeit, időnként sikerül szíriai területről származó műtárgyakat lefoglalnunk a világ különböző részein.

Az interjú végén Karim Hendili megjegyezte, hogy nem csupán hat olyan történelmi és kulturális örökség van veszélyben Szíriában, amely az UNESCO által a Világörökség veszélyeztetett listájára felkerült:

Szíriában több tízezer emlékmű található, amelyek nagy értéket képviselnek a történelem és a tudomány szempontjából.

  •  
    és megosztani