2 szeptember 2013, 18:55

A gárda nem adja meg magát

A gárda nem adja meg magát

Szeptember 2-án ünneplik az Orosz Gárda Napját. A katonai egységek felruházásának hagyománya e magas rang által több mint 300 évvel ezelőtt jelent meg. Ma ez újjászületik az orosz hadseregben.

Elsőként a Preobrezsanszkij és a Szemenovszkij ezred kapott megkülönböztető gárda jelzést 1700-ban. I. Péter cár bizalmát sikerült alátámasztaniuk a 21 éves Északi háborúban. A gárdisták kitűntek a poltavai csatában, ahol legyőzték a korábban veretlen svéd királyt, XII. Karlt. Majd a tengerészgyalogosok a híres balti-tengeri csatákban Gangute és Grengram közelében. Később más katonai egységek is a gárdába kerültek. Ezek minden csatában részt vettek a 19. században és a 20. század elején. Így például Napóleon hadserege ellen és az első világháborúban. 1918-ban a cári hadsereg felbomlása után a hagyomány megtört. A második világháború idején azonban ismét újjáéledt. 1941-től azok az egységek kapták meg ezt a címet, amelyek a fronton kitűntek – mesélte Viktor Baranyec katonai újságíró:

Ezt a magas rangot azok az egységek kapták meg, amelyek a legnagyobb bátorságot, férfiasságot és hősiességet tanúsították a csatában. A gárda a front legnehezebb részeire került. A legnehezebb műveletekben vett részt. A gárdista egységek Berlinig vitték el zászlaikat.

A háború végére a gárdához számolták a hadsereg néhány ezres alegységét és a flottát. Ezekben a harcosok újabb generációi szolgáltak.

A Szovjetunió összeomlását követően számos gárdaegység feloszlott vagy más megnevezést kapott. A megkülönböztető jelzésű zászlók pedig múzeumokba kerültek. Úgy tűnt, hogy a hagyomány ismét feledésbe merült. 2000-ben azonban Putyin ismét emlékeztetett rá az Orosz Gárda Napja ünnep létrehozásával.

A gárdista megnevezés nem ad kiváltságokat. Inkább példaértékű katonai szolgálatra kötelez.

  •  
    és megosztani