21 augusztus 2013, 19:36

A prágai tavasz leverése tüntetéseket váltott ki a Szovjetunióban

A prágai tavasz leverése tüntetéseket váltott ki a Szovjetunióban

A szovjet csapatok bevonulása Csehszlovákiába 1968 augusztusában megkeserítette az orosz-csehszlovák kapcsolatokat. Később Prágának és Pozsonynak nem egyszer kellett hallgatnia, hogy a Szovjetunióban az emberek közömbösek maradtak a prágai tavasz elnyomásával kapcsolatban.

Csak a peresztrojka időszakában vált ismertté a „hét bátor” hősies küzdelme, akik plakátokkal mentek ki a Vörös térre: „A mi és a ti szabadságotokért”. Később Václav Havel a Prágai várban fogadta a demonstráció egyik résztvevőjét, Larisza Bogorazt, akit ezért a megmozdulásért 4 év száműzetésre küldtek az Irkutszki régióba.

Az 1980-as években találkoztam Lariszával. Egy nagyon törékeny, beteg asszony volt hatalmas szomorú szemekkel, egy erős karakter. Ő mesélte:

Valójában nem csak hét ember tiltakozott a szovjet csapatok bevonulása ellen Prágába, hanem sokkal több. A környezetemben nem ismertem olyan embert, aki nem érzett volna együtt a csehszlovákokkal, nem kötötte volna össze őket a változás reményével és nem háborodott volna fel a prágai tavasz leverésén. Augusztus 21-én a rádión keresztül elcsíptem egy tragikus női hangot: „Orosz testvérek, menjetek ki. Mi nem hívtunk titeket”. Az azt megelőző nap pedig láttam, hogy egy odacsődített tömeg között vitték az erőszakkal idehozott csehszlovák elnököt, Ludvík Svobodát. Az üveg mögött azonban nem egy arc volt látható, hanem egy tragikus maszk. Röviden, nem tudtam nem kimenni a térre.

Larisza Bogoraz és társai kimentek tehát a Vörös térre tüntetni. Az ő akciójuk után Szentpéterváron, az Anyicskov híd híres lovain megjelent egy felirat, amelyet Igor Boguszlavszkij írt: „Brezsnyev, takarodj ki Csehszlovákiából!”. Boguszlavszkijt elfogták és 3 év börtönre ítélték. 5 emberjogi aktivista, köztük Pjotr Grigorenko generális, egy levelet adott át a Csszlovák Nagykövetségnek Alexander Dubček támogatására. A Kommunista Párt Központi Bizottságának régi dokumentumai közül más tényre is fény derült. Erről számolt be Selokov belügyminiszter Brezsnyevnek:

„1968. augusztus 23-24-én történt néhány incidens. Egy luganszki lakos, Beljajev az utcán a következőt kiabálta: „Le a szovjet megszállással Csehszlovákiában! Szabadságot a szabadságnak!”. Beljajevet letartóztatták. Csernyigovban egy kerítésen a következő feliratot találták: „Kezeket el Csehszlovákiától. Éljen a demokrácia!”. A Lomonoszov Egyetem fizika tanszékének hallgatója, V.I. Karaszev aláírásokat gyűjtött a csapatok Csehszlovákiából való kivonására. Karaszevet a pszichiátriára szállították”.

Egy Moszkva melletti lakos, Valerij Lukanyin kifüggesztett egy plakátot lakásának az ablakára. 10 év börtönt kapott. Valaki a fővárosi operett színházban a Prágai tavasz leverése ellen szóló szórólapokat dobált szét. Az orosz közéleti személyiségek is tiltakoztak: Rosztropovics, Kapica, Szolzsenyicin, Ahmadulina, Brodszkij, Akszenov.

Az orosz elnök emberi jogokért felelős jelenlegi megbízottja, Vlagyimir Lukin akkor Prágában dolgozott a Világ és a szocializmus problémái c. újságnál. Nyíltan kinyilvánította tiltakozását a prágai tavasz leverése ellen ezért elbocsátották. Az Izvesztyija speciális tudósítója, Borisz Orlov nem volt hajlandó megcsinálni azt az anyagot, amely bemutatta volna, hogy a szovjet hadsereg hogyan „szabadította fel” másodszor is Csehszlovákiát. Orlovot elküldték Prágából és szakmai feketelistára tették. AZ Orosz Nyelvi Intézetben egy gyűlés alkalmával, amely a csapatok Csehszlovákiába való bevonulását volt hivatott támogatni, az emberek felálltak és kifejezték tiltakozásukat. Ilyen eseteket lehetne még sorolni. A szovjet emberek különbözőek voltak…

szovjet csapatok, Csehszlovákia, Prágai tavasz, Társadalom
  •  
    és megosztani