20 augusztus 2013, 18:35

Irán-Irak: 25 évnyi béke, mint az optimizmusra való ok

Irán-Irak: 25 évnyi béke, mint az optimizmusra való ok

Pontosan negyed évszázaddal ezelőtt, 1988. augusztus 20-án lépett hatályba a fegyverszünet Irak és Irán között. Véget ért a véres nyolcéves háború. A szakértők szerint egyik fél sem tett szert feltétlen győzelemre.

Természetesen mindkét állam a másik vesztését remélte. Ugyanakkor a vezetőiknek meg kellett volna érteniük, hogy a nemzetközi közösség nem fogja megengedni, hogy az egyik állam a szó szoros értelmében katonai győzelmet arasson a másik felett. Hiszen a győzelem oda vezetett volna, hogy egy ország szerezte volna meg a Perzsa-öböl hatalmas olaj- és gázkészletét. Annál is inkább, hogy Irán negatív álláspontot hirdetett mind a (kapitalista) Nyugattal, mind pedig a (szocialista) Kelettel szemben, miközben maga is a szuperhatalmi, továbbá az iszlám világ vezetői szerepére pályázott. Erre az elemzés támaszkodva levonhatjuk az alábbi következtetést: a nagyhatalmak megengedték, hogy Irak és Irán egymással háborúzzon, de egyik félnek sem hagyták volna, hogy legyőzze a másikat.

Mellesleg az úgynevezett Carter-doktrínában a Perzsa-öbölre úgy tekintettek, mint az Egyesült Államok és a Nyugat alapvető érdekeit szolgáló területre. Ez pedig egyértelműen azt jelentette, hogy az Egyesült Államok nem engedné meg a térség erőviszonyainak hirtelen megváltozását.

Az iraki-iráni háború kitörésében jelentős szerepet játszott az olajtényező. Faud Murszi, a közel-keleti olaj politikai problémáinak jól ismert kutatója szerint ez a háború nagymértékben a Nyugat olajmonopóliumai általi politikai izgatás számlájára írható. Murszi következtetése alapján az iraki-iráni háború az OPEC-országok drasztikus gyengüléséhez vezetett. Jelentősen csökken az olaj termelése és exportja e két országból. Ez pedig azt jelentette, hogy a Nyugatnak sikerült megerősítenie befolyását a világ olajpiacán.

A gazdasági veszteségeknél még fontosabbak voltak az emberi veszteségek. A nem hivatalos adatok szerint a háború 1 millió ember halálát okozta. Fontos megemlékezni a gazdasági károkról is: számos város és település semmisült meg, több százmilliárd dollárba került ezek újjáépítése.

Negyed évszázad elteltével az iráni-iraki határ mindkét oldalán belátják, hogy háború útján nem lehet megoldani a politikai konfliktust, a különböző területeken való közös erőfeszítések pedig nyereségesebbek a viszálynál.

Oroszország ellenzi az iszlám világ bármi fél feloszlását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter többször kijelentette, hogy vallási hovatartozástól függetlenül az összes muzulmán békében és harmóniában köteles élni. Irán és Irak muszlimjai sem kivételek ez alól.

  •  
    és megosztani