13 augusztus 2013, 16:20

Az izraeli-palesztin tárgyalások előkészülete: egy lépés előre, kettő hátra

Az izraeli-palesztin tárgyalások előkészülete: egy lépés előre, kettő hátra

Az izraeli börtönökben tartózkodó, 26 palesztin fogolyból álló csoport készen áll a szabadlábra helyezésre. A kiszabadításukról a döntést az izraeli kormány a Palesztin Hatóságok vezetőivel való tárgyalásokat megelőzően hozta meg. Ugyanakkor bejelentették, hogy Ciszjordániában folytatódnak a zsidó telepek építései.

Összesen több mint 100 palesztint engednek szabadon, akik régóta ülnek börtönben, köztük az izraeliek elleni terrortámadások elkövetőit is. Izraelben heves kritikákat váltott ki ez a lépés, a zsidó állam vezetői azonban úgy vélték, hogy kiváló példája ez annak bebizonyítására, hogy ők készek kompromisszumot kötni a palesztin kollégáikkal. Ennek ellenére a tárgyalások sikerességének esélyei elhanyagolhatóak – állítja Szergej Demigyenko, a Stratégiai Tanulmányok és Elemzések Intézetének szakértője:

A jelenlegi helyzet kétféleképpen értelmezhető. Egyrészt az izraeliek szabadon engedik a foglyokat, másrészt viszont úgy döntenek, hogy építkezni fognak Ciszjordániában. Azaz, egy lépést tesznek előre, kettőt pedig hátra. Arról van szó, hogy az úgyis hamarosan hősiesen véget érő, ismét újjáéledt palesztin-izraeli tárgyalások fejlődése csupán a kisebb problémák mentén lehetséges.

Emellett Izrael szemszögéből nincs semmilyen ellentmondás aközött a két döntés között, hogy új házakat építenek palesztin területen, miközben palesztin foglyokat bocsájtanak szabadon. Dmitrij Marjaszisz, a Keletkutató Intézet Izraelt és a zsidó közösségeket tanulmányozó osztályának munkatársa a következőket nyilatkozta:

Az egy dolog, hogy szabadon engedik a palesztin foglyokat. Ez valóban egy próbálkozás arra, hogy Izrael megmutassa, készen áll a tárgyalásokra. Azonban arról van szó, hogy vannak gesztusok, és vannak alapvető döntések. Szabadon lehet engedni a foglyokat, a területi problémák azonban végleges rendezést követelnek. Amíg nem jön el a rendezés ideje, addig Izrael, ahogyan azt a politikai közössége is gondolja, azt tesz, amit csak akar. Ugyanis az izraeli közösség azért tekinti a sajátjának ezeket a területeket, mivel azokat a háború során szerezte meg.

Az újabb zsidó telepek megépítését Ciszjordániában nem csak a palesztinok kritizálták. Felszólalt ellene az Európai Unió is, amely az Egyesült Államokkal szemben inkább pro-palesztin álláspontot foglal el. Az EU-vezetői úgy vélik, hogy az új izraeli telepek megépítése ellentmond az ENSZ-határozatoknak. Ezzel kapcsolatban Brüsszel egy különleges irányelvet adott ki. Ez a dokumentum megtiltja az Európai Unió összes tagállamának, hogy finanszírozzanak a ciszjordániai zsidó telepen és Kelet-Jeruzsálemben élő bármilyen személyt.

  •  
    és megosztani