12 augusztus 2013, 18:22

Tizenhárom év Kurszk nélkül

Tizenhárom év Kurszk nélkül

Oroszországban ma a Kurszk tengeralattjáró legénységéről emlékeznek meg. 2000. augusztus 12-én a tengeralattjáró elsüllyedt a Barents-tengerben. A hajó fedélzetén tartózkodó 118 ember mind elpusztult. Hivatalosan a tengeralattjáró torpedó-egységében történt robbanás okozta a tragédiát. De máig nem lehet tudni, hogy ez mi okból történt. A hajó legénysége az orosz haditengerészet elitegysége volt, a tengeralattjáró pedig az egyik legmodernebb és legbiztonságosabb volt a hadiflottán.

A Szerafimovszkoje szentpétervári temetőben egy fekete obeliszken arany betűkkel van kivésve: északi szélesség 69. foka és a keleti hosszúság 37. foka. Ezek a katasztrófa koordinatái. A temetőben van eltemetve a Kurszk 32 tengerésze.

2000. augusztus 12-én a Kurszk manőverekben vett részt a Barents-tengeren. A tervezett gyakorlat forgatókönyve szerint repülőgép-hordozó anyahajókat kellett megtámadnia. A rakétaindítást 11.30-ra tűzték ki. Ebben az időpontban a Pjotr Velikij cirkálón – amely 40 kilométerre volt a Kurszktól – csattanást észleltek, amely megrázta a hajót. Azonban ez nem volt torpedóindítás.

A torpedó a tengeralattjárón belül robbant fel, majd a többi lőszer is robbant a detonáció kövtkeztében – állítja az „Igazság a Kurszkról” c. film szerzője, Iván Jegorov.

– Ettől a hatalmas robbanástól a Kurszk törzse, amely még torpedó becsapódásától sem fél, harmonikaszerűen deformálódott és lyuk keletkezett. A búvárok által felszínre emelt roncsok közt megtalálták a torpedó oxidálószer-tartályát – az tulajdonképpen fonákára fordult, vagyis belülről robbant fel. A Kurszk legénységének tagjai majdnem mind rögtön meghaltak. A túlélő 23 tengerész elzárkózott a tengeralattjáró hátsó részlegében. És végig nem adta fel magát.

Vajon miért nem jöttek fel a felszínre? A tengeralattjárón lévő eszközök, amelyek a mentést szolgálták volna, nem voltak hozzáférhetők – magyarázza a Fekete-tengeri Flotta volt parancsnoka, Igor Kaszatonov.

– Sajnos, nem használhatták a mentési eszközöket, mert csakis a központi poszton át lehetett eljutni a mentőkamrába, ezt a helyet pedig megsemmisítette a robbanás. Menekülni nem tudtak. Mindössze 12 órát éltek. Ezen a 12 órán belül egyik mentőszolgálat sem érkezett volna tenni semmit. Nem volt esély megmentésükre.

Szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy néhány órával a katasztrófa után üzemképtelenné vált a regenerációs lemez, amelyik oxigént termel széndioxidból. A tengerészek halálra voltak ítélve. Sok millió ember több napon át figyelte a mentőakciót és bízott abban, hogy van esély megmentésükre. De nem történt csoda. Ez a szerencsétlenség örökre az emberek emlékezetében marad mint az orosz haditengerészet egyik legszörnyűségesebb és legnagyobb katasztrófája.

  •  
    és megosztani