11 augusztus 2013, 11:29

Titkos háború Nagy-Britanniában

Titkos háború Nagy-Britanniában

Augusztus 10-én lesz a 70. évfordulója annak a találkozónak, amely sorsdöntő volt a görögök számára. 1943-ban a görög felszabadító mozgalom képviselői Kairóba érkeztek, hogy az ország háború utáni felépítéséről tárgyaljanak.

Görögországban akkor óriási volt a baloldali erők befolyása és a kommunizmus előtt nyitva állt az út. Nagy-Britannia azonban, aki félt, hogy a vörösök megerősödnek a Balkánon, II. Konstantin királyt támogatta. A kairói találkozó eredménye a monarchisták és a kommunisták közötti ellentét kialakulása lett, amely polgárháborúvá nőtte ki magát.

A II. világháború elején a nácik elfoglalták Görögországot, ahol azonban ellenállási mozgalom működött a Nemzeti Felszabadító Front vezetésével, akiknek soraiban elsősorban baloldaliak és kommunisták foglaltak helyet. A Front fegyveres ereje a Görög Népi Felszabadító Hadsereg lett, a legnagyobb ellenállási mozgalom Görögországban, amely élvezte a polgárok többségének a bizalmát.

A baloldaliak megerősödése aggasztani kezdte Nagy-Britanniát, amely attól tartott, hogy a Balkánon elterjednek a kommunista eszmék. Annak érdekében, hogy megakadályozza a mozgalom megerősödését, London találkozót szervezett Kairóba, ahol összegyűltek Görögország felszabadító mozgalmának képviselői, a brit kormány valamint a görög király, II. Konstantin, aki még 1941-ben, rögtön a hitleri csapatok betörése után elhagyta Görögországot. A felszabadító mozgalom képviselői egy népi kormány megalakítása mellett szólaltak fel. Ugyanakkor II. Konstantin nem akart lemondani a hatalomról, ebben pedig aktívan támogatta őt Churchill és Roosevelt.

Egy kemény harc kezdődött a baloldali erők és a britek között. 1944 decemberében Athénban tömeges tüntetéseket tartottak a kommunisták támogatására.

Az amerikai katonai támogatásnak köszönhetően a brit vezetésnek hamar sikerült hatást gyakorolni a görög baloldali erőkre és 1945. január 11-én aláírták a béke-megállapodást. 1946 szeptemberében visszatért Görögországba a király és népszavazást tartottak. Felállítottak egy független megfigyelő bizottságot a szavazás tisztaságáért, de a bizottság egyik tagja szerint, „ez maga volt a vicc”. Semmilyen szabad választásról nem volt szó. A monarchisták és a partizánok közötti konfliktus polgárháborúba fulladt, amely 1949 őszéig tartott. A döntő szerepet ebben a háborúban a kommunista Jugoszlávia játszotta. A Szovjetunióval kezdődő viták miatt ugyanis Tito 1949-ben lezárta a határait Görögországgal. Így a görög partizánok elestek az alapvető segítségtől és kénytelenek voltak véget vetni a harcnak.

Ezzel a hidegháború kezdetére Nagy-Britannia képes volt, hogy a maga módján rendezze át Európa térképét és megkapja saját bérencét a Balkáni térségben.

  •  
    és megosztani