11 augusztus 2013, 14:51

Balkáni dialektus

Balkáni dialektus

100 évvel ezelőtt, 1913. augusztus 10-én írták alá a bukaresti békeszerződést, amely a második balkáni háborút zárta le. Bulgária vereséget szenvedett Szerbiától, Montenegrótól, Görögországtól, Romániától és Törökországtól. A háború ugyan csak egy kicsit tartott tovább egy hónapnál, hatását azonban sok évtizedig éreztette.

A konfliktus az első Balkán-háború lezárása után nem sokkal kirobbant, amelyben Bulgária, Szerbia, Montenegró és Görögország együttes erővel legyőzte Törökországot és megszerezte Macedónia és Trákia bizonyos részeit, amelyeknek sorsa – a Londoni békeszerződés értelmében – a győztes országok akaratától függött. Éppen ez volt az újabb konfliktus kirobbantó oka az akkor még szövetséges országok között. A Balkánon ismét katonai mobilizáció kezdődött. A helyzet egyre forróbb lett a nagyhatalmak miatt is, akik a háttérből irányították az eseményeket a minél nagyobb befolyásért. Egyik oldalon az Osztrák-Magyar Monarchia, akinek addigra gazdasági befolyása volt a térségben, valamint a szövetségese Németország. A másik oldalon – Oroszország, Franciaország és Nagy-Britannia. Úgy tűnik, hogy Oroszországra kellett volna hallgatni, hiszen három és fél évtizeddel azelőtt éppen Oroszország volt, aki megvédte a balkáni államok függetlenségét a török hadseregtől. A Balkáni Szövetség egyébként békés célokból pont az ő vezetésével jött létre – jegyzi meg a Stratégiai Kutatások Intézetének szakértője, Pjotr Multatuli:

Ez a szövetség tette lehetővé Oroszországnak, hogy ne engedjen meg egy európai háborút. Az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország már nem tudtak olyan szabadon fellépni egyik balkáni országgal és Oroszországgal szemben sem, hiszen létrejött egy nagy balkáni egység. Azonban ezek a kis országok – Bulgária, Szerbia, Görögország, Montenegró, Románia – sajnos csak a saját érdekeit nézték. Nagy Bulgáriát, Nagy Szerbiát stb. akartak. Ennek eredményeképpen, Oroszország ellenlépései ellenére, Bulgária lőni kezdte Szerbia területét és még a bevonulást is megkísérelte. Aztán a balkáni országok egyesültek Bulgária ellen.

„Mindent vagy semmit” – jelentette ki akkor Ferdinánd bolgár király visszautasítva Oroszország minden, a békés helyzetmegoldásra vonatkozó javaslatát. A király biztos volt abban, hogy a félig bolgárok lakta Macedónia Bulgáriához fog tartozni. De ez az eufória nem tartott sokáig. Szerbia, Montenegró és Görögország után Románia is belépett a Bulgáriával vívott háborúba. Sőt, a nem rég vereséget szenvedett Törökország is bekapcsolódott. Bulgáriának semmi esélye nem volt és végül el kellett fogadnia a bukaresti békeszerződés feltételeit. A Balkáni Szövetség szétesése és a bukaresti békeszerződés csak még jobban kiélezték a helyzetet a Balkánon. Végül ez lett az I. világháború kirobbanásának egyik oka.

1915-ben a Bukaresti-békeszerződést érvénytelenítették.

  •  
    és megosztani