8 augusztus 2013, 15:49

Cseh kormány: villámcsapásnak kitéve

Cseh kormány: villámcsapásnak kitéve

A cseh köztársaság parlamentjének alsóházában a szavazás a Rusnok-kormány iránti bizalom kérdésében tisztán cseh módra zajlott: dráma és mosoly egyben.

Megjegyzendő, hogy Jirí Rusnok szakértői kormányát maga az elnök, Milos Zeman nevezte ki azok után, hogy Petr Necas kormánya lemondott a zajos korrupciós botrány miatt. Mindenki türelmetlenül várta a képviselőház ülését, a közvetítést az egész ország nézte. Azonban az ülés megszakadt, még mielőtt megkezdődött volna. Kiderült ugyanis, hogy nem működik az elektronikus szavazórendszer. „Ez villámlás eredménye lehet az éjjeli zivatar során…” – lépett fel a feltételezéssel Miroslava Nemcová házelnök. Az ülés azonban folytatódott, név szerinti szavazás mellett. A frakciókkal folytatott megbeszélések után, úgy látszik, világossá vált: 91 parlamenti képviselő bizalmat szavaz a kormánynak, 101 pedig nem. Azonban Zeman elnök lépett a szószékre. Remek, fenyegető-ironikus beszéde után a szavazatok aránya módosulhatott. A szónok személyeket támadott meg, újabb korrupciós vizsgálatokra utalt az opponensek körében, figyelmeztetett, hogy zavaros időszak kezdődhet, ha nem szavaznak bizalmat a kabinetnek. A 12 órán át tartó parlamenti vitázást követően a végképp kimerült honatyák egyenként, állva és hangosan kinyilvánították véleményüket, végeredményben nem szavaztak bizalmat Jirí Rusnok kormányának.

A helyzetet a Cseh Rádió és Televízió szemleírója, Libor Dvorák kommentálja Prágából:

Valójában a Cseh Köztársaság politikai rendszeréért vívott kemény harcnak lehettünk szemtanúi. Zeman elnök, aki az első közvetlen népszavazással megválasztott elnök, szakértői kormányt nevezett ki anélkül, hogy egyeztette volna ezt a parlamenttel. A szavazás eredménye azt bizonyítja, hogy a parlamenti képviselők többsége elutasítja az elnök kirohanását a köztársasági parlamenti demokrácia ellen.

Moszkvában olyan embernek tekintik a cseh elnököt, aki együttműködni kíván országunkkal. Vannak komoly közös projektjeink, beleértve az energetikai projekteket. A temelini atomerőmű két blokkjának kiépítéséről van szó. Milyen perspektíva elé néznek az orosz-cseh kapcsolatok?

Ami a temelini atomerőmű építésének befejezésére vonatkozó versenytárgyalást illeti, a Rusnok-kormány, „műszaki” kabinet lévén, egyszerűen nem dönthetett ebben a kérdésben. A projekt érinti az ország energetikai biztonságát, és túlságosan nagy jelentősége van Csehország számára. A versenytárgyalás eredményét ősszel teszik közzé. Vajon milyen kormánya lesz akkor Csehországnak? Meglehet, hogy ugyanaz. A cseh alkotmány szerint ugyanis az a kormány, amelyik nem kapta meg a parlament bizalmát, működőképes marad a soros választásokig, azaz 2014 májusáig. Ha marad a „zemani kormány”, akkor nyugodtan döntést hozhat a gazdasági szempontból szükséges és fontos kérdésekben.

Vajon mit várhat Moszkva az útóbbi prágai eseményektől?

Milos Zeman az Oroszországgal folytatott szorosabb együttműködés híve. Azonban kérdéses, hogy mennyire tud majd érvényt szerezni ennek a politikának, ha folytatódik szembenállása a parlamenttel. Azonban ha a parlament feloszlatja önmagát, akkor előrehozott választások lesznek, és a helyzet módosulhat. Csehországban most – a gazdasági válság, a jobboldal korrupciós botrányai mellett – komolyan felerősödött a baloldali hangulat. Az új parlamentben az erőviszonyok a soros, ill. előrehozott választások után mindenképpen az elnök javára alakulnak majd. A baloldali pártok térnyerése Csehországban kétségtelenül pozitív jelenség az Oroszországgal folytatandó gazdasági és politikai együttműködés szempontjából.

 

  •  
    és megosztani