7 augusztus 2013, 17:44

Oroszország a biztos haláltól mentette meg Dél-Oszétia népét

Oroszország a biztos haláltól mentette meg Dél-Oszétia népét

A Dél-Oszétiával szembeni grúz agresszió évfordulója küszöbén Leonyid Tibilov dél-oszét elnök telefonon interjút adott az Oroszország Hangjának.

Elnök úr, engedje meg, hogy kifejezzem Önnek mélységeses hálámat, hogy időt szentelt társaságunknak. Öt évvel ezelőtt Dél-Oszétia a nemzetközi jog teljes jogú alanya lett. Mely országokkal van jelenleg Dél-Oszétiának teljes értékű diplomáciai viszonya?

Mindenekelőtt köszönetemet szeretném nyilvánítani az Oroszország Hangjának, hogy figyelmet szentel a dél-oszétiai problémáknak. Nagyra értékeljük munkásságát. Ma a Dél-Oszétiával szembeni grúz agresszió emlékezetes napjaira emlékezünk. 2008. augusztus 26-án Dmitrij Medvegyev orosz elnök rendeletével elismerte a Dél-oszét Köztársaság függetlenségét. Büszkék vagyunk rá, hogy a független Dél-Oszétiát elismerte olyan nagyhatalom, mint az Oroszországi Föderáció. Köztársaságunkat elismerte azonkívül Nicaragua, Venezuela, Nauru és Tuvalu, teljes értékű diplomáciai kapcsolatokat létesítettünk ezekkel az országokkal. Dél-Oszétia felvette a diplomáciai kapcsolatokat Abháziával, a Dnyesztermenti Moldáv Köztársasággal is, ahol követséget tart fenn.

Tevékenységet folytatunk a köztársaságunk függetlenségét elismerő országok gyarapítása érdekében, de közben Grúzia és az őt támogató országok ádáz ellenállásába ütközünk ezen a téren. Ennek ellenére külpolitikánk a külvilággal való szoros kapcsolatok kiépítésére, a nyitottság fokozására, a társadalom és államiság fejlesztésére irányul az Oroszországgal, valamint az európai és ázsiai országokkal, nemzetközi szervezetekkel és intézményekkel folytatott együttműködés révén.

Elnök úr, legyen szíves elmondani, hogyan fejlődnek napjainkban a köztársaság és a szomszédos országok kapcsolatai?

Északon Dél-Oszétia baráti országgal, éspedig Oroszországgal határos. Mai politikai tevékenységünk egyik legfontosabb irányvonala az Oroszországi Föderációval, az oroszországi jogalanyokkal való további közeledés. A 2008 augusztusa óta eltelt idő során Dél-Oszétia és Oroszország mintegy 70 nemzetközi egyezményt kötött különböző szinten. Az egyezmények kiterjednek az államközi, kormányközi és hivatalközi együttműködés széles témakörére.

Oroszország a lehető legnagyobb mértékben támogatja Dél-Oszétia gazdasági fejlődését, valamint lényegesen hozzájárul területünk biztonsága szavatolásához, segít országunknak számos szociális probléma megoldásában. Dél-Oszétia népe hálás az Oroszországi Föderációnak, a legfelsőbb politikai vezetőségnek azért, hogy 2008-ban fontos döntésre határozta el magát, amely a biztos haláltól mentette meg népünket.

Ami a Dél-Oszét Köztársaság déli vidékét illeti, országunk ott Grúziával határos. Jelenleg gyakorlatilag nem kommunikálunk, nem tartunk fenn semmilyen kapcsolatot. A genfi politikai viták jelentik az egyedüli politikai színteret, ahol Dél-Oszétia és Grúzia képviselői Oroszország, Abházia és más országok képviselőivel együtt véleményt cserélhetnek a humanitárius biztonság különböző kérdéseiről. E viták keretében működnek az incidensek megelőzésére és rendezésére irányuló mechanizmusok. E mechanizmusok keretében rendszeresen rendeznek találkozókat, és ezen utóbbiak keretében a felek megvitatják azokat a kérdéseket, amelyek árthatnak és kárt okozhatnak a genfi viták során elért megállapodásoknak. Oroszország, Dél-Oszétia, Abházia erőfeszítései ellenére a genfi viták a grúz fél állásfoglalása miatt nem értek el olyan szintet, amely hasznos lenne minden félnek. Szeretném itt megjegyezni, hogy Dél-Oszétia – 2008-as elismerését követően – államhatára kijelölése érdekében független bizottságot alakított a szomszédos országokkal közös határ delimitálása és demarkálása céljából.

Az Oroszországi Föderáció tulajdonképpen befejezte tevékenységét ezen a téren. A Grúziához többször intézett felhívásaink az államhatár kijelölésére egyelőre válasz nélkül maradnak. Ennélfogva saját erőnkből valósíthatjuk meg az államhatár rögzítését. Grúziával semmilyen kapcsolatunk sincs.

Milyennek látja a Dél-Oszét Köztársaságban kialakult gazdasági és demográfiai helyzetet?

Húsz éven át gyakorlatilag Grúzia állandó nyomásának voltunk kitéve, a több háború következtében gazdaságunk tulajdonképpen elhanyatlott, a demográfiai helyzet szinten nem fordult jobbra.

Jelenleg politikánk arra irányul, hogy az iparban és a mezőgazdaságban felhasználjuk az innovációs technológiákat. A nyersanyag-kitermelés és -feldolgozás felújítását tervezzünk. Jó kilátások vannak kisebb vízerőművek létesítésére, a köztársaság vízpotenciálját a szakemberek több mint 120 megawattra becsülik. A köztársaságban sok ásványvíz van, komoly munka folyik a potenciális felvevőpiacokon.

Az utóbbi 20 évben a Grúzia által Dél-Oszétiára erőltetett háborúk következtében nagyon sok honvédő fiatal esett el, Dél-Oszétia génállományát gyakorlatilag elpusztították. Sok dél-oszétiai lakos kénytelen volt elhagyni szülőföldjét és a köztársaságot. Mindez hatással volt a demográfiai helyzetre. Napjainkban észlelhető, hogy honpolgáraink visszatérnek a köztársaságba, ütemesen fejlődik az egészségvédelmi ágazat.

Elnök úr, mondhatna-e valamit a szuverén Dél-Oszét Köztársaság fegyveres erőinek fejlődéséről?

Minden államnak szüksége van fegyveres erőkre. Dél-Oszétia fegyveres erői hivatalosan 1993-ban alakultak meg, azóta nagyon nehéz utat tettek meg kialakulásuk és fejlődésük során. Azok, akik a fegyveres erőknél szolgálnak, a hadtudományt közvetlenül a harcmezőn sajátították el a grúz agresszorok folyamatos támadásai következtében. Országunk szabadságharcának 20 éves tapasztalatai, szilárd meggyőződésünk, hogy mindenképpen meg kell védenünk földünket, népünket, döntő szerepet játszottak a köztársaság fegyveres erői kialakulásában. Hadseregünket szilárdítva, köszönettel tartozunk Oroszországnak azért, hogy számos fiatalemberünk Oroszország területén katonai felsőoktatási intézményekben kap szakképzést. Azt hiszem, hogy fegyveres erőink úgy fejlődnek majd, hogy képesek lesznek megvédelmezni köztársaságunkat és népünket.

Elnök úr, az eltelt öt év alatt módosította-e álláspontját azt illetően, hogy mi történt 2008 augusztusában-szeptemberében?

Ezeket az eseményeket illetően értékelésünk egységes. Senkinek sem szabad megfeledkeznie arról, hogy milyen megpróbáltatásokat kellett átélnie népünknek, a kiirtás küszöbére került akkor. Oroszország idejében nyújtott segítséget nekünk, békére kényszerítve a grúz agresszort, és ezzel megmentette népünket. Véleményünk erről az, hogy nem merülhet feledésbe az, ami akkor történt, az, hogy Grúzia hadat viselt ellenünk és „Tiszta mező” fedőnevű katonai akciót kívánt megvalósítani Dél-Oszétia területén, az, hogy békés polgári lakosságot pusztítottak, hogy a haza védelmezői, orosz katonák pusztultak el. Oroszország legfelsőbb politikai vezetőségének, Oroszország népének segítségét soha nem feledjük el. Népünk történeti választása az, hogy végig Oroszországgal legyünk, mindig ezt az irányvonalat fogjuk követni. Ez népünk külpolitikai irányvonala, és mélyebb integrációra fogunk törekedni Oroszországgal.

Nagyon szépen köszönöm. Elnök úr, engedje meg, hogy társaságunk és olvasóink, hallgatóink nevében köszönetemet nyilvánítsam Önnek a ránk szánt idejéért, figyelméért. Bármikor készek vagyunk bármilyen információs támogatást nyújtani Önnek és reméljük, hogy gyümölcsöző együttműködést folytatunk a jövőben.

Hálás köszönet társaságuk minden dolgozójának. Szeretném mindannyiuknak kifejezésre juttatni köszönetemet, hogy mindig objektív módon számoltak be a Dél-Oszétiában történt és történő eseményekről. Mindig is érezzük ezt a támogatást. Hálás köszönet. Sok sikert kívánok önöknek és szerencsét.

  •  
    és megosztani