6 augusztus 2013, 19:10

Washington diplomáciai pánikot keltett

Washington diplomáciai pánikot keltett

Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada és Norvégia az al-Kaida terrorakcióitól tartva, az Egyesült Államok példáját követve bezárta a hét végéig külképviseleteit a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Az Oroszország Hangja a nyugati országok e lépésének okait próbálja kideríteni.

Az a formula, amellyel Washington leállította saját nagykövetségei működtetését, nem volt valami újszerű. Az

ABC

amerikai tévécsatornának adott interjújában

Martin Dumpsey

, az USA fegyveres erői vezérkari főnökei bizottságának elnöke kijelentette, hogy „a terroristák konkrét céljai nem ismeretesek előttünk, de szándékuk eléggé egyértelmű”. Az amerikai tábornok kiemelte, hogy ezentúl nemcsak a keleti külképviseleteknél dolgozó amerikai állampolgárok, hanem más nyugati diplomaták is terrorakciók célpontjává válhatnak. Az amerikai magas rangú katonatiszt nyilatkozatának homályos volta ellenére a nyugati országok reagálása haladéktalanul bekövetkezett. Máris bezárta nagykövetségeit és konzulátusait négy nyugati ország. Közben elképesztő, hogy London, Ottawa, Párizs és Oslo milyen gyorsasággal és mennyire összehangoltan állította le diplomáciai képviseletei munkáját – jegyzi meg a válsághelyzetek szakértője,

Lev Korolkov.

Adott esetben nem egészen érthető, hogy miért kellett váratlanul minden országnak bezárnia követségeit, bár eddig a helyzet nem volt kevésbé komoly és rendszeresen érkeztek hírek terrorakciók eshetőségéről. A valós életben az előrejelzéseknek legfeljebb egy százaléka igazolódik be. Az Egyesült Államok kenyai nagykövetségének felrobbantása után hasonló terrorakció nem történt.

Meglehet, hogy ez a reagálás azzal kapcsolatos, hogy napjainkban az euróatlanti térség minden országának hírszerzése az amerikai titkosszolgálatokkal szoros együttműködést folytat, és tulajdonképpen fiókintézeteként működik. A RIA Novoszyti hírügynökség katonai szakértője, Konsztantyin Bogdanov véleménye szerint az amerikai csatornákon át kapott, a készülő terrorakciókra vonatkozó információkra a nyugat-európai országok titkosszolgálatai megfelelően reagáltak, aminek folytán ezen országok vezetősége követte Washington példáját.

Másrészt, tekintettel az amerikai kormányzat homályos megfogalmazására, nem zárható ki, hogy a kibontakozó kampánnyal el akarják terelni a figyelmet az Edward Snowdennel kapcsolatos botrányról – véli a szakértő.

Ezen a téren két feladat megoldását tarthatják szem előtt. Az egyik tisztán hivatali feladat. Az amerikai titkosszolgálatok, az NSA és a CIA nagyon megsínylette a Snowden-botrányt, így most igazolni kívánja saját tevékenységét és az elektronikus hírszerzés létezését is. Másrészt… Amerika ezzel bizonyítani kívánja, hogy ugyan meglehet, ő „világzsandár”, többek között az elektronikus hírszerzés területén is, de ezen a téren mennyire hasznos tud lenni! Nem vagyok biztos abban, hogy mindez csupán hamis hivatali játék, elképzelhető, hogy vannak ilyen hírszerzési adatok, de az a masszív reagálás, amelynek ma szemtanúi lehetünk, bizonyítja, hogy a helyzetet felhasználhatták arra, hogy enyhítsék a Snowden-botrány hatását.

  •  
    és megosztani