5 augusztus 2013, 15:52

A Moszkvai Szerződés 50 éve

A Moszkvai Szerződés 50 éve

A fegyverkezési hajszában az első gátat az 1963. augusztus 5-én Moszkvában aláírt atomcsend-egyezmény jelentette.

50 évvel ezelőtt többéves tárgyalásokat követően a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői látták el kézjegyükkel az okmányt, amelyet Moszkvai Szerződésnek is neveznek. Hivatalosan „Szerződés a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett fegyverkísérletek betiltásáról” címet adták a fontos dokumentumnak.

Az első nukleáris fegyverkísérleteket az Egyesült Államokban hajtották végre. 1945-ben New Mexico államban végezték el a 20 kilotonna trotilnak megfelelő nukleáris robbantást. Majd közel egy hónap múlva az új fegyvert bevetették Hirosima és Nagaszaki ellen. Négy évvel később megkezdődtek a kísérletek a Szovjetunióban, majd Nagy-Britanniában, Franciaországban és Kínában is. A legnagyobb erejű robbantást a Szovjetunió hajtotta végre 1961-ben, a Jeges-tengerben levő Novaja Zemlja szigeten. 100 megatonnásnak tervezték a Cár-bombának nevezett fegyvert, amelynek robbanóereje meghaladta a II. világháború összes robbantását, beleértve a Japánra ledobott amerikai atombombákét is. A robbantáskor létrejött gombafelhő 67 kilométer magasságba szökkent, a szeizmikus lökéshullám háromszor kerülte meg a Földet.

Nukleáris fegyverkísérleteket folytattak a levegőben, a föld alatt és a víz alatt. A sajtó szerint az űrben négy szovjet és 5 amerikai nukleáris robbantás történt. Ezek ökológiai következményeit csak sejteni lehet. A „nukleáris ötök” a nagyszámú társadalmi tiltakozás hatására foglalkozni kezdtek a kísérletek beszüntetésével. Az 1963-ban Moszkvában megkötött szerződés kezdetét jelentette a nukleáris fegyverek kidolgozása fölötti ellenőrzésnek – mondja Vlagyimir Jevszejev politológus.

A szerződésnek vitathatatlan a jelentősége. Az adott helyszín és a levegő radioaktív szennyeződésének veszélye lényegesen csökkent. Ezt követően földalatti atomkísérleteket végeztek.

Ugyanakkor Franciaország, amely nem ismerte el a szerződést, egészen 1974-ig folytatta a légköri kísérleteket, Kína pedig 1980-ig. 1996-ban új szerződést írtak alá, a nukleáris kísérletek átfogó betiltásáról. Oroszországban erre az időre már teljes egészében beszüntették a kísérleteket. A szerződést nem írta alá India és Pakisztán: e két ország 1998-ban végezte utolsó nukleáris kísérleteit. Észak-Korea viszont a harmadik légköri nukleáris kísérletét az idén hajtotta végre. A technikai szempontból fejlett országoknak nincs szükségük nukleáris kísérletekre, amelyeket jól helyettesíthetnek a precíz számítógépes modellezéssel. A nukleáris kísérletek témája azonban továbbra is aktuális azoknak az országoknak a számára, amelyek be akarnak lépni a „nukleáris klubba”, így Észak-Korea számára is.

A kísérletek beszüntetése csakis az átfogó tilalomra vonatkozó szerződés ratifikálása után képzelhető elé – jelentette ki Vlagyimir Jevszejev.

Itt az első lépést nem Észak-Koreának, hanem az Egyesült Államoknak kell megtennie. Az USA aláírta, de nem ratifikálta ezt a szerződést. Példáját követné Kína és a többi állam.
  •  
    és megosztani