4 augusztus 2013, 16:18

Nyugat-Szibériában régi arab érméket találtak

Nyugat-Szibériában régi arab érméket találtak

Négy kisebb, az időtől megfeketedett ezüstdarabot találtak Nyugat-Szibériában, amelyek teljes mértékben megváltoztathatják e vidék történelméről kialakult képet.

Nyugat-Szibériában ősi arab érméket találtak - Fotógaléria

Tyumeny városát gyakran nevezik Oroszország kőolaj- és földgáz fővárosának. A nagy szénhidrogén lelőhelyek száma a Tyumenyi régióban több mint 600. A világ e vége más kincseket is rejt, köztük történelmieket. Az itteni ásatások eredményei hatalmas értéket hordoznak a régészek számára. A régészeti leletek e vidéken azonban ritkák. Olyan értékes felfedezésre pedig, amelyet az Alekszej Gordgyienko vezette régészekből álló csapat tett szert, még nem volt példa.

Nem csak a Tyumenyi régióban, hanem egész Nyugat-Szibériában most találtak először olyan 10-11. századi érméket, amelyeken arab feliratok találhatóak. A történészek nem is gondolták, hogy a szibériai emberek ezer évvel ezelőtt a Közel-Kelettel kereskedtek volna – mesélte az Oroszország Hangjának Alekszej Gorgyienko:

Egy ősi erődítményt ástunk ki, és az árokban fedeztük fel ezt a kincset. 50 cm-re a föld mélyén helyezkedett el. A lelet egy rézüstöt foglal magába, amely az ősi Oroszország területén készült. Átmérője 30 cm, súlya pedig 2 kg . Benne olyan ezüstékszereket találtak, amelyek a kelet-európai népekre voltak jellemzőek. Hozzánk import útján kerültek ezek. A legérdekesebb pedig, hogy az üstben 4 dirham volt. Ezek nem egész érmék, csupán azok darabjai. Ezeket visszajárónak használták. Azt, hogy pontosan hol verték az érméket, nem tudom megmondani egyelőre, de körülbelül a 10-11. századra datálhatóak.

A dirham (a görög ”drahma” szóból) egy vékony ezüstérme, amelynek átmérője 2- 2,5 cm . Az érméket a Közel-Kelet különböző régióiban készítették hasonló módszerrel. Az érmék mindkét oldalát feliratok borították, az arab nyelv mondásai, az uralkodó neve, a kibocsátás helye és ideje a hidzsra szerint.

A különböző dinasztiák – Omajjád, Abbászida, Takhirid – kalifáinak érméit évszázadokon át Bagdadban és Szamarkandban verték, a Kufában és Iszfahánban készültekre pedig rendszeren Oroszország európai részén bukkannak rá. Például 15 dirham lelőhelyre találtak a különböző évek során Moszkvában és környékén, mindegyiket az Oka folyónál, a régi vízi utak mentén.

A tudomány számára azonban különleges értéket képvisel az arab érmének az a négy darabja, amelyekre Szibériában, több mint kétezer kilométerre Moszkvától találtak rá.

Régi érméket (Nyugat-Szibériában) csupán egyetlen egyszer találtak ez idáig, és azok is jóval későbbi időkhöz, a 14-16. századhoz kapcsolódnak. Ezt követően nem bukkantak többé érmére – mesélte Alekszej Gorgyienko. Dirham pedig egyáltalán nincs Nyugat-Szibériában. Az általunk megtalált lelet feltehetően valamely törzs kincstára. Feltételezésünk szerint el akarták rejteni, amikor a településükre ellenség támadt. A felfedezésünk bővíti a nyugat-szibériai középkorról alkotott tudományos ismereteinket.

Az ásatok azon a területen, ahol a kincset találták, már a 19. század vége óta zajlanak. Ez idő alatt sok fegyver- és kultusztárgyat, ékszereket és ezüsttárgyakat találtak, amelyek Közép-Ázsiából érkeztek erre a vidékre szőrméért cserébe. A leletek azonban jóval későbbi időszakhoz kapcsolódtak.

A több ezer éves lelet elbűvölte Alekszej Gorgyienko régészt: ilyen egyszer van az életben – mesélte.

A tudományos elemzés és vizsgálat után a lelet állami múzeumba kerül. Előtte azonban megjelenik egy tudományos cikk a Régészet és antropológia Eurázsiában c. folyóiratban.

  •  
    és megosztani