2 augusztus 2013, 19:19

Kína a fegyverpiacon

Kína a fegyverpiacon

Kínára a katonai szakértők sokáig csak fegyverimportőrként tekintettek. Igaz, a ’80-as években szovjet mintájú lőfegyvereket és haditechnikát szállított a háborúzó Irak és Irán számára. Ez azonban nem nevezhető kínai katonai exportnak.

2012-ben a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI), Kína betört a vezető exportőrök csoportjába 8,3 milliárd dollárnyi kereskedelemmel és leelőzve Nagy-Britanniát. Megmaradt az egyik legfőbb fogyasztónak, ugyanakkor egyúttal komoly fegyver- és haditechnikai szállítóvá is vált. Hogyan lehetséges ez?

A válasz a kínai hadiipari komplexum speciális formációjában és a kínai gazdaság egészében rejlik. A kínai hadiipari komplexum a politikai reform viszonylag friss terméke. A ’90-es években nagy mennyiségben vásároltak orosz fegyvereket és haditechnikát, amelyeket nem csupán a csapatoknak adtak át, hanem alaposan tanulmányozták és másolták is őket.

A nyugati szakértők gyakran ”másolós gazdaságnak” nevezték a kínai gazdaságot a ’90-es évek végén és a 2000-es évek elején, ami részben meg is felelt a valóságnak. A kínaiak különösen nagy sikert értek el akkoriban a katonai szférában.

A kínai hadiipari komplexum gyakorlatilag magába foglalta az összes eladásra került orosz, európai és izraeli fegyverek mintáit. Használták az amerikai know-how-t. Ehhez hozzá kell fűzni Peking nagy pénzügyi és technikai képességeit, amelyek a reformok következtében jelentek meg. A 2000-es évek közepén Kína egy modern hadiipari komplexumot hozott létre.

Természetesen voltak botrányok és félreértések. A kínai hadiipar több ága (különösen a repülőgépgyártás) az orosz MiG gépek legjobb példányaira vagy az amerikai vadászgépek különböző módosításaira emlékeztettek. Emellett a kínai hadiipar egyes területei továbbra is erősen függtek a külföldi alkatrészek kínálatától, a kínai repülőgépgyártás például 100%ban függ az orosz repülőgépmotoroktól.

A kínai katonai eredmények különösen lenyűgözték a külföldi megfigyelőket a legutóbbi Airshow China légi bemutatókon. A 2012-es kiállításon a nyugati szakértőket sokkolta a Shenyang J-31 lopakodó vadászgép makettje, valamint az kínai drónok sorozata, amelyek mint kiderült, már régóta szolgálták a hadsereget. E technika kifejlesztését még 1996-ban kezdte el az ASN állami vállalat.

Ugyanakkor egyre nagyobb intenzitásúak a kínai hadsereg kapcsolatai: az elmúlt 2 évben 21 közös gyakorlatot tartottak a külföldi országok fegyveres erőivel, miközben 2006-2010 között 32-öt.

Más szóval Kína katonai felemelkedéséről beszélhetünk. Kínában egy fejlett hadiipari komplexumot hoznak létre, a hadsereget felgyorsított ütemben modernizálják, bővül a kínai hadsereg különböző rendezvényeken való részvétele, a békefenntartó műveletektől a közös gyakorlatokig. Kína hatalmas katonai erővé növi ki magát, amely ki fog hatni a 21. század hatalmi egyensúlyára.

  •  
    és megosztani