30 július 2013, 16:03

Az olvasás káros az egészségre?

Az olvasás káros az egészségre?

Amióta az ember kigondolta a betűket, szavakat alkotott belőlük, kezdett könyveket írni, folytonos a vita az olvasás hasznos avagy káros voltáról. Minden időben voltak, akik kiálltak az olvasás haszna mellett.

Tudósok, szerzetesek, a felvilágosodás képviselői a teljes értékű, az államot irányítani tudó, a hazájának szolgáló ember neveléséhez elengedhetetlenül szükségesnek tartották a könyvet. A különösen konzervatív vélekedésűk még azt is hozzátették, hogy nem lehet jó ember az, aki nem szeret, és nem akar olvasni.

Így lenne ez? Igaz lenne, hogy az „olvasó” ember a társadalom jobb része? Tényleg hasznos az olvasás vagy esetleg kárt is okozhat?

Azok, akik nem szeretik a könyveket, rávágják, hogy az eltúlzott olvasási szenvedély biztos, hogy káros. Először is: akik imádnak olvasni, teszik ezt gyakran rosszul megvilágított helyeken, ágyban, a metrón, autóbuszban, ezért romlik a látásuk. Számos lelkes olvasónak vannak gerincproblémái. Ráadásul, ők általában nem mozognak eleget, így még túlsúllyal is küszködnek. A buzgó olvasóknak gyakrabban fáj a fejük, könnyebben lehetnek idegi jellegű panaszaik. Arról már nem is beszélve, hogy immunrendszerük is gyengébb, mert ahelyett, hogy a friss levegőn sétálnának, bent ülnek és olvasnak.

Hogyan vélekednek a tudósok? A francia Egészségügyi Kutatóintézet szakemberei arra a következtetésre jutottak, hogy az olvasás - amely nem túl régen jelent meg az ember életében - az agy más készségekért felelős részét maga alá rendeli.

A szerzők 63 portugálból és brazilból álló csoportot vizsgált meg. 11-en közülük nem tudtak olvasni. 22 kísérleti személy felnőtt korában tanulta meg az olvasást, a többiek a szokott módon gyerekkorukban, az iskolában. A tudósok szándékosan nem dolgoztak egyetemistákkal, akik szívesen vállalják a részvételt a különböző vizsgálatokon. A kutatók kiderítették, hogy az olvasás készsége az emberi arcok felismerésével kapcsolatos képesség kárára fejlődik.

A tudósok másik csoportja szerint az intellektus, amely általános képesség a nehézségek felismerésére és megoldására, nem függ az elolvasott könyvek mennyiségétől. Vagyis, lehet akár sokat is olvasni, és ez nem növeli az ismereteket. A szórakoztató olvasmányok olvasásakor az intellektus nem is működik, tehát eleve nem fejlődik. Ahhoz, hogy agyunk, gondolkodásunk munkaképes állapotban legyen, nem is annyira olvasásra, mint inkább különféle elemzési feladatok elvégzésére, egyebek között fejtörőkre, rejtvények fejtésére van szükség. A következtetés: lehet valaki igen olvasott, de ez még nem jelenti, hogy alkalmazkodni tud minden élethelyzethez.

Egy biztos: az olvasás az információszerzés egyik legjobb módja. De az már tőlünk függ, hogyan használjuk minél nagyobb haszonnal magunk számára, egészségünk védelmére.

  •  
    és megosztani